Ayrton Senna neve szinte egyet jelent a Forma 1-gyel, a piros-fehér McLaren-Hondával, az elképesztő győzelmekkel, a nagy csatákkal. Azonban a küszöbön álló generációváltás őt sem kímélte a kilencvenes évek elején, arra azonban biztosan nem számított, hogy az első komoly pofont saját csapattársától kapja majd, 1993. szeptemberében.
A finnországi Vantaa-ban született Mika Häkkinen már a nevelőszériákban is bizonyította, hogy mennyire pokolian gyors pilóta. Riválisait többször legyőzte (többek között Allan McNish-t, Eddie Irvine-t, vagy Michael Schumachert), majd az 1982-es világbajnok honfitársa, Keke Rosberg vette szárnyai alá. A remek kapcsolatokkal rendelkező Rosberg le is tudott szervezni a fiatal pilóta számára egy F1-es tesztet a Benettonnál 1991 elején, azonban a jól sikerült teszt után úgy döntöttek, hogy a fiatal Häkkinen inkább a Lotushoz írjon alá, mely csapat csillaga ekkor már erősen leáldozófélben volt.
Häkkinen azonban kihozott mindent a nem túl veretes versenyautóból, és pályafutása harmadik versenyén egy remek ötödik helyet szerzett, mellyel lényegében megmentette az istállót az év végi csődtől, mivel ezt követően már többet nem került a pontzóna közelébe, köszönhetően a konstrukció botrányos megbízhatatlanságának. 1992-ben is maradt a Lotusnál, a brit csapat pedig sokkal jobb csomaggal állt elő ebben a szezonban, a reménytelen Judd-erőforrást is lecserélték a jól bevált Ford-motorokra, ez pedig megtette a hatását.
A harcias finn a szezon során 11 pontot gyűjtött (ekkor még csak az első 6 helyezett kapott pontot, és borzasztó nehéz volt a top 6 közé kerülni egy gyenge autóval, mivel ezidőtájt körülbelül a mezőny felét – a Lotushoz képest – sokkal fejlettebb és erősebb autók alkották, a Williams, a McLaren, a Ferrari, a Benetton, és a Tyrrell is remek autókkal rendelkezett), kiemelendő a franciaországi, és a magyarországi negyedik helyezése. Csapattársát, Johnny Herbertet is magabiztosan győzte le, a brit két egységet tudott gyűjteni a szezon során. Häkkinen előtt fényes jövő állt, ám a szerződésével gondok adódtak…
Az 1992-es év folyamán ugyanis a Williams megkereste a finnt, és szerződést ajánlott neki, ám amikor ez kiderült, akkor viszont a Lotus csapatfőnöke, Peter Collins némileg megkérdőjelezhető módon Häkkinen ellen fordult, és a sajtó számára a finn pilótát negatív színben próbálta feltüntetni. A csapatfőnök igazi szándéka azonban az volt – később Rosbergnek bevallotta -, hogy a finn iránt érdeklődő csapatokat eltántorítsa a szerződtetéstől, és a pilótát a Lotusnál tartsa. Tulajdonképpen a szándéka bevált, a Williams ugyanis elállt Häkkinen szerződtetésétől, és bejelentette új pilótapárosát (Alain Prostot, és Damon Hillt). Collins bízott Mika maradásában, ám a finn nem volt hajlandó aláírni a Lotushoz ezek után, és kilépett a pilótapiacra. Kezdetben a Ligier-t célozta meg, azonban a franciák az utolsó pillanatban módosítottak a szerződésen, ezt pedig Rosberg, és később Häkkinen sem tartotta elfogadhatónak, így ebből sem lett semmi. Már 1992 decemberében jártunk, és a finn még mindig ülés nélkül volt, a helyek pedig egyre fogytak. Végül ismét Rosberg remek kapcsolatai segítettek neki, ugyanis volt csapatfőnökének, Ron Dennisnek ajánlotta be honfitársát. Dennis és Häkkinen a francia Alpokban található Courchével repülőtéren találkoztak, és egy gyors tárgyalást követően meg is kötötték a szerződést, így Mika a McLaren versenyzője lett. A szálak tulajdonképpen összeértek, Dennisnek szüksége volt pilótára, ugyanis Senna nem jelentette még be, hogy folytatni kívánja-e a McLarennel, valamint Häkkinen számára is életbevágó volt egy ütőképes ülés megszerzése.
Azonban a brazil bejelentkezett újra az üléséért, Dennisnek pedig így három pilótája volt (Senna, a korábban már szerződtetett amerikai Michael Andretti, és Häkkinen) két autóra. Mika tesztpilótai státuszba kényszerült, ami nem kimondottan elégítette ki ambícióit, ám végül ezt a helyzetet az amerikai pilóta oldotta meg, ugyanis számtalan óriási baleset és kiesés után Dennis menesztette, így Portugáliában már a finn ülhetett a 7-es rajtszámú McLaren-Fordban…
Ahol aztán rögtön első időmérő edzésén a harmadik helyre kvalifikált, és ezzel megelőzte csapattársát, Ayrton Sennát is. Mika visszaemlékezéseiben olvasható, hogy ez bizony sok volt a makacs brazilnak (bár valószínűleg a finn “másfélszer tökösebb vagyok, mint te” beszólása is hozzátett), és konkrétan meg is fenyegette Häkkinent. A csendes finn ugyan meghallgatta a tajtékzó Senna szidalmait, de különösebben nem foglakozott vele, két héttel később pedig már dobogóra is állhatott Suzukában. Senna az év végén átigazolt a Williams-Renault-hoz, Häkkinen viszont maradt, és két világbajnoki címmel a zsebében búcsúzott a McLarentől a 2001-es szezon végén.
