Kik lesznek Alonso és Kobayashi ellenfelei Daytonában? – Rolex 24 előzetes

Fernando Alonso és Kamui Kobayashi november végi bejelentése a daytonai 24 órásra komoly hype-hullámot váltott ki a motorsport rajongók körében. Bár a spanyol már idén is rajthoz állt minden év januárjának talán legvártabb versenyén, 2019-re egy favoritnak számító autóban küzdhet a győzelemért. WEC-béli csapattársa, Kamui Kobayashi érkezése pedig még színesebbé teszi az amúgy is komoly mezőnyt. 

Jövőre négy különböző kategória versenyautói vágnak neki a 24 órás viadalnak, amelyre január végén kerül sor. A Daytona Protoype International (DPi) és Le Mans Prototype 2 (LMP2) versenyautók 2014 óta – ekkor egyesült az American Le Mans Series és a Rolex Sports Car Series – egy közös kategóriában versenyeztek, a BOP (Balance of Performance) rendszer megfelelő kiegyenlítésével pedig a P2-es autók is győzelmekért harcolhattak. Ennek ellenére eddig minden évben egy DPi versenygép pilótái nyerték meg a daytonai futamot, illetve a prototípus kategória bajnoki címét is. A 2017-ben érkező, új generációs DPi modellek már az FIA/WEC/ACO által elfogadott, egységesített szabályrendszer által megtervezett P2-es gépekre épültek. Mindez gyakorlatban azt jelenti, hogy az utóbbi években domináló Cadillac DPi-V.R a Dallara P217 alapjaira épül, a Penske csapat által versenyeztetett Acura ARX-05 az Oreca 07-, a Nissan Onroak DPi a Ligier JS P217-, míg a Joest Mazda RT24-P a Riley Mk. 30 prototípuson alapul. Viszont mindegyiket az illető gyártó motorjai hajtják (a P2-es prototípusokkal ellentétben, amelyek mindegyikét a Gibson 4.2 literes V8-as erőforrása működteti). 2019-re azonban külön DPi és LMP2 kategória lesz az IMSA sportautó-bajnokságban, ezzel ismét négyre nőtt a külön kategóriák száma, amely a PC 2017 végi megszűnését követően csökkent háromra.

Az előzetes nevezőlista 47 autót tartalmaz, ez úgy tűnik, hogy már nem fog nőni a futam időpontjáig.

Összetett győzelemre esélyes autók – DPi és P2

Írásomban a csapatok és pilóták bemutatásánál először feltűntetem a csapat nevét, amit zárójelben követ, ha szponzori szerződések miatt más néven indulnak az egyes autók (igen, ugyan azon csapat autói is indulhatnak különböző név alatt). Ezután feltűntetem a nevezett autóik számát, zárójelben rajtszámát, illetve a modellt. A versenyzők esetében hárombetűs rövidítésekkel jelölöm az állampolgárságukat. A sorrendet tekintve, minden esetben a teljes szezont futó versenyzőket tettem az első két helyre.

Wayne Taylor Racing (Konica Minolta Cadillac): 1 autó, Cadillac DPi-V.R. (#10)

Versenyzők: Jordan Taylor (USA), Renger van der Zande (NED), Fernando Alonso (ESP), Kamui Kobayashi (JPN)

Ki mással is kezdenénk, mint írásunk két alanyának csapatával. A Wayne Taylor Racing pole-pozícióból várta az idei 24 órást, amit sajnos fel kellett adniuk. Viszont babérokban zárták az évet, megnyerve a szezonzáró Petit Le Mans-t. A Taylor – van der Zande duó harmadik helyen zárta az év végi ponttáblázatot, mindössze 7 egységgel lemaradva a címről. 2017-ben a csapatfőnök Wayne Taylor fiai, Ricky és Jordan megnyerték a szezon első öt futamát, köztük a daytonai 24 órást is, egy igencsak domináns bajnoki címet behúzva. Ricky ezt követően távozott, a “Kapitány” egyik Acuráját erősítve azóta. Jordan és idei csapattársa, a holland van der Zande maradnak 2019-re is, nekik köszönhetően Alonso és Kobayashi egy már tapasztalt, de még mindig fiatal duóval karöltve harcolhat a babérokért.

Action Express Racing (Mustang Sampling Racing és Whelen Engineering Racing): 2 autó, Cadillac DPi-V.R. (#5, #31)

Versenyzők: #5 Filipe Albuquerque (POR), Joao Barbosa (POR), Christian Fittipaldi (BRA), Mike Conway (GBR); #31 Pipo Derani (BRA), Felipe Nasr (BRA), Eric Curran (USA)

Az Action Express Racing annak ellenére, hogy csak nyolc éve létezik, számos trófeát begyűjtött már. Idén Daytonában az első két helyen futottak be autóik. Emerson Fittipaldi unokaöccse, Christian – aki a csapat vezetésében is fontos szerepkört lát el – 2018-ban negyedik alkalommal is megnyerte a futamot, jövőre pedig egy ötödik győzelem kilátásában visszavonul Daytonát követően. Igencsak erős a csapat 31-es autójának triója, ahol az idei bajnok duó, Felipe Nasr és Eric Curran mellé Pipo Derani csatlakozik jövőre, a megszűnt Extreme Speed Motorsporttól. Csupán egy nappal a legendás futam rajtja előtt az Action Express Racing bejelentette, hogy a brit Mike Conway nem tudott időben megérkezni az utolsó edzésre. Mivel eddig egyáltalán nem körözött még idén az autóval, a csapat nem kockáztat a brit esetleges rossz formájával, ezért ötös számú autójában is csak három versenyzőt indít.

Acura Team Penske: 2 autó, Acura ARX-05 (#6, #7)

Versenyzők: #6 Juan Pablo Montoya (COL), Dane Cameron (USA), Simon Pagenaud (FRA); #7 Hélio Castroneves (BRA), Ricky Taylor (USA), Alexander Rossi (USA)

A Penske csapat számára talán az IMSA szezon volt a legnehezebb 2018-ban (IndyCar, Nascar és Supercars diadalok mellett). A csapat versenyzői is sokat panaszkodtak a BOP-re. A Castroneves – Taylor duó egy győzelmet szerzett 2018-ban, míg a Montoya – Cameron páros négyszer is dobogóra állt, ötödikként zárva az összetettet.  Teljes szezont futó felállásaik jövőre sem változnak, a hetesben azonban Graham Rahal helyére egy másik IndyCar rivális, Alexander Rossi érkezik. Abban az esetben, ha versenyképes lesz az autó, a Kapitány két igencsak tiszteletet parancsoló trióval várja a futamot.

CORE Autosport: 1 autó, Nissan Onroak DPi (#54)

Versenyzők: Colin Braun (USA), Jonathan Bennett (USA), Romain Dumas (FRA), Loïc Duval (FRA)

2019-re csak egyetlen Nissan DPi-t láthatunk Daytonában, miután az Extreme Speed Motorsports megszűnését követően a CORE vette át a projektet. A csapat versenyző négyese nem változik jövőre, Duval és Dumas jelenléte Daytonában igencsak emeli az alakulat ázsióját. A Bennett – Braun duó tavaly kihozták a maximumot az Orecából, két győzelemmel csupán 3 ponttal maradtak le a bajnoki címről. Kérdés, hogy mennyire lesz versenyképes kezeikben az amúgy gyors, de eléggé megbízhatatlan Nissan.

Mazda Team Joest: 2 autó, Mazda RT24-P (#55, #77)

Versenyzők: #55 Jonathan Bomarito (USA), Harry Tincknell (GBR), Olivier Pla (FRA); #77 Oliver Jarvis (GBR), Tristan Nunez (USA), Timo Bernhard (GER), René Rast (GER)

A legendás Joest Racing által átvett Mazda projekt nem váltotta meg a világot 2018-ban. A két autó összesen három dobogót szerzett, technikai gondok is gyakran hátárltatták őket. Azonban a szezonzáró Petit Le Mans-on a 2-3. helyen ért célba a két Mazda, ami bizalomra adhat okot számukra. Állandó versenyzőik nem változnak 2019-re. Tavaly a Jonathan Bomarito – Harry Ticknell/Spencer Pigot, illetve az Oliver Jarvis – Tristan Nunez duók futottak teljes szezont. Pigot valószínűleg nem kap szerepet jövőre a csapatnál. 2018-ban néhány futamon René Rast, Lucas di Grassi és Marino Franchitti is feltűnt náluk. A DTM bajnok jövőre is beugró lesz. Rajta kívül, a kétszeres Le Mans győztes Timo Bernhard és Ganassi WEC versenyzője, Olivier Pla is ülést kap az endurance futamokra.

JDC-Miller Motorsports: 2 autó, Cadillac DPi-V.R. (#84, #85)

Versenyzők: #84 Simon Trummer (SUI), Stephen Simpson (RSA), Chris Miller (USA), Juan Piedrahita (COL); #85 Tristan Vautier (FRA), Misha Goikhberg (CAN), Devlin DeFrancesco (CAN), Rubens Barrichello (BRA)

A GTD kategóriában is érintett Miller csapat Barrichello személyében egy nagy nevet is elcsábított Daytonára, a brazil legenda 2016-ban második helyen zárta a 24 órást a Wayne Taylor Racing színeiben. A viszonylag ismeretlen Goikhberg (aki idén még orosz színekben versenyzett) – Simpson duó nem okozott csalódást idén: Watkins Glenben futamot nyertek, az összetettet pedig negyedikként zárták, folyamatosan top tízes eredményeket szállítva. Jövőre azonban megkeverte felállásait a csapat, én egyértelműen a Goikhberg – Vautier (a franciát nagyon szívesen megnézném az IndyCar-ban is ismét) duótól várok jobb eredményeket 2019-ben.

Juncos Racing: 1 autó, Cadillac DPi-V.R. (#50)

Versenyzők: Kyle Kaiser (USA), Will Owen (USA), René Binder (AUT), Agustín Canapino (ARG)

A DPi prototípusokkal induló csapatok közül Ricardo Juncos alakulata a legtapasztalatlanabb. Az argentin csapatfőnök a hetekben számolt be róla, hogy IndyCar szezonjukra még nem gyűlt össze a szükséges anyagi keret. IMSA felállásukról is picit a futottak még jelző jut eszünkbe. Kíváncsian várjuk, hogyan teljesítenek majd.

DragonSpeed Racing: 2 autó, Oreca 07 (#18, #81)

Bejelentett versenyzők: #18 Pastor Maldonado (VEN), Roberto González (MEX), Sebastian Saavedra (COL) Ryan Cullen (IRL); #81 Ben Hanley (GBR), Henrik Hedman (SWE), Nicolas Lapierre (FRA),James Allen (AUS) 

Elton Julian csapata két Orecát is nevezett a futamra. Bár idén nem indultak, nem ismeretlen számukra a verseny, hiszen 2017-ben már kipróbálhatták magukat. A WEC és Európai Le Mans-szériában is érintett gárda 2019-re az IndyCar-ban is versenyezni fog állandó pilótájukkal, a brit Hanley-vel a volánnál. Kérdés, hogy az Oreca tud-e az összetett győzelemért harcolni jövőre.

PR1/Mathiasen Motorsports: 1 autó, Oreca 07 (#52)

Bejelentett versenyzők: Matt McMurry, Mark Kvamme (USA), Gabriel Aubry, Enzo Guibbert (FRA)

Szakított a Mathiasen Motorsports és az AFS Racing, így jövőre egy autóval és valószínűleg nem piros-sárga színekben vágnak neki a szezonnak. A WEC-ben idén berobbanó francia fiatal, Gabriel Aubry érkezése igencsak előnyös számukra.

Performance Tech Motorsports: 1 autó, Oreca 07 (#38)

Bejelentett versenyző: Kris Wright, Kyle Masson, Robert Masson (USA), Cameron Cassels (CAN)

A Performance Tech sem futott teljes szezont 2018-ban, igencsak underdog alakulatnak számítanak. 2017-ben a Petit Le Mans-t leszámítva minden versenyt megnyertek PC kategóriában, a “feljebb lépés” azonban nehezen alakult. Jövőre valószínűleg nem láthatjuk már színeikben az Indy Lights bajnok Patricio O’Wardot, aki teljes éves IndyCar ülést kapott a Harding Racingnél.

GTLM és GTD kategória

Az európai endurance sorozatokat követő olvasók számára talán nem egyértelmű, hogy az IMSA-ban csupán a GTLM (GT Le Mans) kategória versenygépei GT2-es modellek, a GTD (GT Daytona) ugyanis GT3-as autókat takar. Mivel a formula igencsak népszerű világszerte, így a mezőny majdnem felét az illető autók teszik ki. Részletesen nem kívánok értekezni a két GT kategóriáról, így csupán felsorolásszerűen említem a csapatokat és összegezve írok róluk.

GTLM

Corvette Racing: 2 autó, Chevrolet Corvette C7.R (#3, #4)

Ford Chip Ganassi Racing: 2 autó, Ford GT (#66, #67)

BMW Team RLL: 2 autó, BMW M8 GTE (#24, #25)

Versenyzők: #24 John Edwards (USA), Jesse Krohn (FIN), Alex Zanardi (ITA), Chaz Mostert (AUS); #25 Connor De Philippi (USA), Augusto Farfus (BRA)- Tom Blomqvist helyett, aki vízumproblémák miatt nem tudott elutazni a helyszínre, Colton Herta (USA), Philipp Eng (AUT).

Porsche GT Team: 2 autó, Porsche 911 RSR (#911, #912)

Versenyzők: #911 Nick Tandy (GBR), Patrick Pilet (FRA), Frédéric Makowiecki (FRA); #912 Earl Bamber (NZL), Mathieu Jaminet (FRA), Laurens Vanthoor (BEL)

Risi Competizione: 1 autó, Ferrari 488 GTE (#62)

Versenyzők: Miguel Molina (ESP), James Calado (GBR), Davide Rigon (ITA), Alessandro Pier Guidi (ITA)

A GTLM bajnoki címet a Corvette Antonio García – Jan Magnussen duója szerezte meg 2018-ban az egyik Ganassi-Ford (Ryan Briscoe – Richard Westbrook) és a márkatárs (Oliver Gavin – Tommy Milner) autó előtt. Érdekesség, hogy győzelem nélkül lett bajnok a Corvette alakulata, viszont három futamot leszámítva folyamatosan dobogón álltak. A Rahalék által futtatott BMW csapat a szezon második felében négy győzelmet is szerzett, azonban az átlagteljesítmény hagyott kívánnivalót maga után. Bár a Corvette és Ganassi sem jelentett be még versenyzőket jövőre, valószínűleg nem lesznek nagy változások felállásaikban. A kategória ázsióját Alex Zanardi jelenléte fogja növelni az egyik Rahal BMW-ben. Az olasz legenda számára nem szükséges egy speciális autót építeni, segédeszközei kivehetők az autóból, amikor át kell adnia az ülést csapattársainak. A bajor márka színeiben debütál a sorozatban a brit/svéd Tom Blomqvist (Stig Blomqvist WRC bajnok fia) aki korábban a DTM-ben és Formula E-ben versenyzett. Tom a Formula E-be távozó Alexander Simst váltja. Daytonában azonban nem tud indulni a fiatal versenyző, vízumproblémák miatt. Helyettese a BMW brazil ásza, Augusto Farfus lesz. A ferraris Risi alakulat szponzorok hiányában valószínűleg jövőre sem fog teljes szezont futni.

GTD

A legkisebb kategória mezőnye a legnagyobb, 23 versenyautót jelentvén. Két Acura NSX, ugyanennyi Lexus RC F és Mercedes AMG, négy Audi R8 LMS, négy Porsche 911 R, öt Lamborghini Huracán, három Ferrari 488 és egy BMW M6 GT3-as változata vág neki a 24 órásnak januárban.

Nem került fel a nevezési listára a Compass Racing McLaren 720S versenygépe, és valószínűleg nem is készül el időben az autó Daytonára. A WRT egy igencsak erős felállással vág neki első daytonai futamának, az endurance versenyzésben sikeres belga csapat az európai olvasók számára is ismerősen csengő, Kelvin van der Linde – Frédéric Vervisch duót is hadba küldi. A GTD bajnoki címet a Paul Miller Racing színeiben megszerző Madison Snow mindössze 22 évesen akasztotta szögre a sisakját. Annak ellenére tette ezt a fiatal amerikai, hogy megszerezte az arany licenszt. A Ferrari bajnoki esélyeit igencsak növeli, hogy a veterán Toni Vilander teljes évet fut a Scuderia Corsa színeiben.

Külön kiemelendő a Meyer Shank Racing 57-es autójának felállása, ahol mind a négy versenyző hölgy (Katherine Legge, Simona de Silvestro és Ana Beatriz is ismert versenyzők). A csapat évek óta zseniális festésekkel vág neki az IMSA szezonnak, erről válogattam össze egy kisebb galériát.

A daytonai 24 órásra január 26-27-én kerül sor. A további bejelentéseket a GP-Zónán követhetitek, jelen írás is aktualizálva lesz az újabb hírek tükrében.

Címlapkép forrása: az IMSA Sportautó-bajnokság hivatalos média felületei