Büszkén jelentjük, hogy a GP-Zóna azon kevés magyarországi autósport-oldalak egyike volt (talán az egyetlen is…), amely aktívan beszámolt a tél első számú együléses nevelőszériája, a Toyota Racing Series eseményeiről. Évről-évre a világ legtehetségesebb fiatal pilótái vesznek részt az Új-Zélandon megrendezett bajnokságban, ami rendre izgalmas, akciódús futamokat hoz. Idén sem volt ez másként…
Csapatok és versenyzők
MTEC Motorsport
- #5 Petru Florescu
- #11 Jackson Walls (2-5. fordulóig) – újonc
- #36 Kazuto Kotaka – újonc
- #54 Calan Williams
Giles Motorsport
- #7 Raoul Hyman
- #9 Petr Ptáček – újonc
- #16 Thomas Smith – újonc
- #21 Dev Gore
- #48 Kenny Smith (csak az 5. fordulóban)
M2 Competition
- #8 Marcus Armstrong
- #10 Liam Lawson – újonc
- #12 Artem Petrov
- #22 Lucas Auer
- #28 Cameron Das
- #30 Esteban Muth – újonc
Victory Motor Racing
- #66 Parker Locke – újonc
- #86 Brendon Leitch
1. forduló – Highlands Motorsport Park
Cromwell, 2019. január 12-13.
A hazai pályán versenyző Liam Lawson győzelmével vette kezdetét a Castrol Toyota Racing Series 2019-es idénye. A 16 éves pilóta a második kockából indulva már a rajtnál az első helyről startoló Raoul Hyman elé került, majd egyre-másra futotta a leggyorsabb köröket, így a végére domináns győzelmet aratott. Hyman eleinte második volt, de a későbbiekben a pole-pozíciót eredetileg megszerző, végül ettől megfosztott Marcus Armstrong, valamint a DTM-ből érkező Lucas Auer is megelőzték. A dél-afrikai pilóta mögött Brendon Leitch zárt az ötödik helyen, a legjobb hatba még Esteban Muth fért be.
A második futamot a belga Esteban Muth kezdhette a pole-pozícióból, az ezzel járó előnyt azonban nem sokáig élvezhette, miután Brendon Leitch lerajtolta. Kisvártatva a piros zászló is előkerült, miután a hátsóbb traktusokban Artem Petrov ütközött Thomas Smith-szel. Az újraindítás után Muth visszavette a vezetést, és az új-zélandi nem is tudott már mit kezdeni vele a leintésig. Muth tisztán, gyorsan és természetesen vezetett és meg is nyerte a versenyt – de csak a pályán, ugyanis az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy az eredeti rajtnál bemozdult. A győzelem így Leitch ölébe hullott, akit Raoul Hyman követett – a dél-afrikai az egész versenyen kemény csatában volt Lucas Auerrel, az osztrák azonban két körrel a vége előtt megcsúszott egy gyors kanyarban és a falban végezte, aminek motor- és váltócsere, illetve egy második piros zászló lett a következménye. A dobogó legalsó fokát ezek után Marcus Armstrong csípte el, mögé, a 4. pozícióig sorolódott vissza Muth, majd következett a tegnapi győztes Liam Lawson. A legjobb tízbe még Cameron Das, Calan Williams, Petr Ptáček, Dev Gore és Petru Florescu fértek be.
Az igazán kaotikus második futam után a harmadik esőben, a Safety Car mögött kezdődött. Néhány installációs kört követően a pole-pozícióból, újjáépített autóval rajtoló Auer vezetett Armstrong és Lawson előtt, utóbbi kettő pedig kemény csatározásba kezdett, végül Lawson a hatodik kör végén egy szemkápráztató előzéssel került honfitársa elé. Természetesen Auert is üldözőbe vette, és miután sokkal gyorsabb volt, féltávnál el is ment mellette. Hamarosan így tett Armstrong és Hyman is, akik ebben a sorrendben futottak be a dobogós helyeken, Lawson ekkorra már hatalmas előnyt épített ki magának. Auer negyedik lett, majd következett Ptáček és Petrov, a TOP 10-et Das, Williams, Leitch és a japán Kazuo Kotaka tették teljessé.
Tabella: Lawson 82 – Armstrong 78 – Hyman 69 – Leitch 56 – Auer 51 – Ptacek 48 – Muth 44 – Das 42 – Kotaka 38 – Williams 35 – Petrov 32 – Gore 22 – Locke 20 – Smith 19 – Florescu 15
2. forduló – Teretonga Park
Invercargill, 2019. január 19-20.
Drámai körülmények között Marcus Armstrong nyerte meg a második forduló első versenyét. Liam Lawson, miután az esős időmérőn megszerezte a pole-pozíciót, rosszul rajtolt és visszaesett harmadiknak – a vezetést Armstrong vette át, a nyomában Artem Petrovval, aki az egész mezőnyből a legjobb startot vette és a 8. helyről jött előre másodiknak. Lawsonnak a 3. körig tartott, amíg átugrotta az oroszt, innentől kezdve pedig a verseny nagy részét azzal töltötte, hogy Armstrongot kergette. A 12. körben a Safety Car is előkerült, amikor Petru Florescu kicsúszott, így rázódott össze a mezőny, előidézve az izgalmas utolsó köröket. Lawson a végére nagyon megközelítette honfitársát, azonban az utolsó körben hibázott, így az előzésre már nem maradt esélye. A dobogó harmadik fokát Artem Petrov csípte el, azonban nem állt messze ettől a 11. helyről induló Raoul Hyman sem, a dél-afrikai (de a TRS-ben brit színekben versenyző) pilóta azonban az utolsó kanyarban, egy előzési kísérlet közben kisodródott a vizes fűre és mire összeszedte az autóját, a legjobb tízből is kiszorult. A 4. helyet így Cameron Das örökölte meg, majd következett a gumijait a végére teljesen elkoptató Lucas Auer, a nyomában Kazuto Kotakával és Calan Williamsszel. A nyolcadik helyen a második highlandsi futam győztese, Brendon Leitch ért célba, míg a legjobb tízet Esteban Muth és Dev Gore tették teljessé.
A második és a harmadik futamot a rendkívüli időjárás, viharos erejű szél, balesetveszélyes körülmények miatt törölték. Ezeket a soron következő két fordulóban, Hampton Downsban és Taupóban pótolták be, így ezen a helyszíneken egyaránt négy-négy futamot bonyolítottak le.
Tabella: Lawson 113 – Armstrong 113 – Hyman 79 – Auer 73 – Leitch 72 – Das 66 – Petrov 59 – Muth 58 – Ptáček 57 – Williams 53 – Kotaka 48 – Gore 34 – Locke 26 – Smith 26 – Florescu 15 – Walls 8.
3. forduló – Hampton Downs Motorsport Park
Hampton Downs, 2019. január 25-27.
Az első futamot Kazuto Kotaka kezdhette a pole-pozícióból, azonban a mellőle induló Lucas Auer sokkal jobban vette az első métereket. A japán viszont nem engedett, aminek az lett a vége, hogy a két pilóta rögtön a rajt után összeakadt, Auer pedig a bukótérben végezte. A vezetést Cameron Das vette át, mögé pedig a bajnoki éllovas Liam Lawson zárkózott fel, a hátsóbb régiókban pedig tovább folytatódtak a kipördülések, Brendon Leitch és Esteban Muth is erre a sorsra jutott, utóbbi ráadásul a sóderágy foglya maradt. Ekkor máris bevetették a Safety Car-t, majd rövid időre a megszakítást jelző piros zászló is előkerült, az újraindítást követően a Lawsonnal holtversenyben a tabella élén álló Marcus Armstrong zárkózott fel a harmadik helyre. Nem sokkal később újra szükség lett a biztonsági autóra, amikor Auer megpördült. A mezőny összerázódott, Das-Lawson-Armstrong-Petrov-Ptáček-Leitch sorrendben vágtak neki a fiúk az utolsó köröknek, sokáig azonban nem jutottak, miután Calan Williams szenvedett kemény balesetet – a komment-szekciókban itt már néhányan el is nevezték a sorozatot NZ Safety Car Series-nek. A sérült autó mentésének idejére újra előkerült a piros zászló, majd a biztonsági autó mögötti újraindítást követően természetesen ismét baleset történt, a második helyen autózó Lawson egyszerűen elbambult és kiütötte az élen haladó Dast, mindkettejük kiesését okozva ezzel. A verseny újra megszakították és már nem is indították újra, helyette beindultak a találgatások, hogy ki nyert? Végül közel hat órával a futam után tették közzé a hivatalos végeredményeket, mely szerint Artem Petrov nyerte a futamot Petr Ptáček és Brendon Leitch előtt, Lawsont a hetedik, Armstrongot pedig a tizedik helyen értékelték.
Marcus Armstrong domináns győzelmet aratott a Toyota Racing Series harmadik fordulójának második futamán Hampton Downsban, ezzel pedig az első helyre lépett a bajnokságban. Az új-zélandi pilóta már a kvalifikáción is remekül ment és a teljes futam során is elérhetetlennek bizonyult, magabiztosan szerezve meg szezonbéli második győzelmét. A második helyről induló Raoul Hyman egy pillanatig sem tudott rá veszélyt jelenteni, helyette inkább hátrafelé kellett tekintgetnie, ugyanis már a rajtnál összeakaszkodott Liam Lawsonnal. Az első incidensre nem kellett sokáig várni, mindössze néhány kanyart tettek meg, amikor Petr Ptáček túl optimista volt egy féktávon és nekiütközött az első futamot megnyerő Artem Petrov autójának, mindkettejük kiesését és a megszakítást jelző piros zászló előkerülését okozva ezzel. Armstrong az újraindítás után újra hamar elhúzott, mindössze a középmezőnyben zajlottak kisebb csaták. Egészen addig, amíg Brendon Leitch egy előzési manőver közben neki nem ment Dev Gore-nak – az új-zélandi a boxba hajtott új első szárnyért, Gore pedig a sérült autójával megpördült. A verseny így a Safety Car mögött fejeződött be, Armstrong kényelmesen nyert Hyman és Lawson előtt.
A harmadik futam rajtjánál Esteban Muth állt az élre és hamar utcahossznyi előnyre tett szert, miután Liam Lawson egy előzési kísérlet közben összeért Jackson Wallsszal. Utóbbi megpördült és ki is esett, a második helyre Lucas Auer férkőzött be. Muth kontrollálta a futamot, nem úgy Raoul Hyman, aki négy helyet veszített egy kicsúszással. Auer a 8. körig tudta tartani Lawsont, akkor azonban a nagy nyomás alatt elfékezte a 4-es kanyart, az új-zélandi átvette a második helyet, Auernek pedig rögtön Marcus Armstrongra kellett tekintenie a tükörben. Lawson ezt követően rákapcsolt és lassan, de biztosan elkezdte csökkenteni a távolságot Muth-hoz képest. Ahogy megkezdték az utolsó kört, a két autó már teljesen egyben volt, Lawson kivágódott a célegyenes végén és egy mesteri manőverrel az élre állt. Innen pedig már győzött is, Muth annak is örülhetett, hogy legalább a második helyet megtartotta, a dobogó legalsó fokára Auer állhatott fel. A futamot követően Lawsont vizsgálat alá vonták Walls megpördítése miatt, azonban később tisztázták a szándékosság vádja alól.
Domináns győzelmet aratott és visszaállt a bajnoki tabella élére Marcus Armstrong a Toyota Racing Series harmadik fordulójának utolsó futamán. Az új-zélandi pilóta magabiztosan kontrollálta a teljes futamot az elejétől a végéig, ezzel felírta a nevét az 1922-ben alapított NZ Motor Cup trófeára, melyet e futam alapján osztanak ki. A Ferrari tavaly sokak által leírt juniorja tökéletesen jött el a rajttól és vezette a futamot, amikor a 3. körben Dev Gore megpördülése miatt beállt a Safety Car. Az újraindítás után Armstrong mögött az előző futam nagy részén látott Lucas Auer – Liam Lawson csata kezdett újra kibontakozni, csakhogy ezúttal az új-zélandi húzta a rövidebbet: összeértek, kicsúszott és a sóderágy foglya maradt. Rövid időre meg is szakították a futamot, de Armstrongot ez sem zavarta és újra kényelmes előnyt épített ki. A 11. körben Brendon Leitch, majd egy kör múlva Raoul Hyman kicsúszása szolgáltatott némi akciót, majd a 19. körben az élmezőnyben is bekövetkezett a változás. Auer autója lelassult, ezzel Artem Petrov jöt fel a második helyre és elkezdett közeledni Armstrongra. Veszélyt azonban már nem tudott jelenteni rá, ebben a sorrendben értek célba Cameron Das előtt.
Tabella: Armstrong 203 – Lawson 169 – Hyman 141 – Leitch 125 – Das 123 – Auer 119 – Petrov 119 – Muth 118 – Kotaka 97 – Williams 95 – Ptáček 89 – Gore 65 – Smith 58 – Walls 54 – Locke 53 – Florescu 48
4. forduló – Bruce McLaren Motorsport Park
Taupo, 2019. február 2-3.
Liam Lawson győzelmével indult a negyedik hétvége a Toyota Racing Series-ben. Az új-zélandi pilóta már a rajtnál az élre állt, és miután Marcus Armstrong első rohamait kivédekezte, már senki egy pillanatra sem veszélyeztette magabiztos győzelmét. Viszonylag kényelmes előnyt épített ki (bár néhányszor keményen elfékezte magát), és akkor sem zökkent ki, amikor a verseny utolsó szakaszában Parker Locke megpördülése miatt rövid időre beállt a Safety Car. A 16 éves versenyző idei negyedik győzelmét aratta a sorozatban. Lawson mögött honfitársa, Armstrong haladt a második helyen, akit azonban keményen szorongatott a sorozatba nagy reményekkel érkező, eddig azonban jobbára csak szenvedő Lucas Auer, az osztrák mögött pedig a múlt hétvégi kaotikus nyitófutam győztese, Artem Petrov közelített nagy lendülettel. Auer igyekezete a 6. körben hozta meg a gyümölcsét, amikor egy kiváló kigyorsítást követően a befért Armstrong mellé és egy fantasztikus manőverrel meg is előzte. Hátrébb Jackson Walls mutatott tanúbizonyságot tehetségéről, ugyanis mindössze hatodik TRS-futamán, egy a mezőny hátsó traktusaihoz tartozó autóval őrizte 7. helyét, maga mögött tartva a középmezőny színe-javát. A 11. körben Cameron Das agya szállt el és egy előzési kísérlet közben elveszítette az irányítást, kipörgetve Brendon Leitch-t – ezért a mozdulatáért utólag 30 (!) másodperces időbüntetéssel sújtották. Ekkortájt jött a már említett Locke megpördülése, árnyékot vetve egyértelműen eddigi legjobb TRS-futamára. Az újraindítást követően Lawsont már nem lehetett veszélyeztetni, aki így magabiztosan nyert Auer és Armstrong előtt, a negyedik Petrov, az ötödik pedig Hyman lett.
A bajnokság tizedik futamán végre eljött Lucas Auer ideje. Az osztrák pilóta már a rajtnál megverte a pole-pozícióból rajtoló Liam Lawsont, akit ráadásul még Marcus Armstrong is megelőzött egy kissé kockázatos, de bátor manővert követően. Hátrébb Brendon Leitch vett elképesztő startot és az ötödik sorból egészen az 5. pozícióba jött előre, sőt rögtön elkezdte támadni az előtte haladó Raoul Hyman – Artem Petrov párost. A sorrend néhány körre leült, a 4. körben azonban Armstrong számára a futam tragikus véget ért, ugyanis a bal-első kerékfelfüggesztésének egyik rögzítőeleme eltörött, az új-zélandi pedig a sóderágyban végezte. Armstrong valahogyan visszavánszorgott a boxba, majd egy gyorsszervízt követően folytatta a versenyt, ugyanis ha a 16. helyen célba ért volna, azzal még mindig gyűjt 5 bajnoki pontot, ami a címért folytatott harcban akár még létfontosságú is lehetett volna számára. Végül ebben a pozícióban zárta a futamot, azonban miután a 15 körös távnak csak a kétharmadát (10 kör) tudta megtenni, ezért számára nem írták jóvá a pontokat, melyek a táv 75%-a után járnak. Honfitársa és bajnoki riválisa kiesése tudatában Lawson innen nem erőltette túlzottan a futamgyőzelmet, amely így a szezon során először Auert illette meg, Lawson befutott a második helyen (de ezzel is az élre állt a tabellán), a harmadik pedig Hyman lett.
Esteban Muth nyerte a Toyota Racing Series negyedik hétvégéjének harmadik, fordított rajtrácsos futamát a Bruce McLaren Motorsports Parkban, első győzelmét aratva a sorozatban. A belga pilóta tökéletesen jött el az első rajthelyről, csakúgy, mint a mögüle rajtoló Brendon Leitch, hátrébb pedig minden szem Marcus Armstrongra tapadt, aki tegnapi kiesése után igyekezett javítani. Muth és Leitch csakhamar meglógtak az élen, mögöttük Liam Lawson látótávolságon belül maradt, igazán komoly veszélyt azonban nem tudtak jelenteni egymásra. Igazán szép csaták alakultak ki a középmezőnyben is, Armstrong többet is előzött és végül egészen a 8. pozícióig jött előre. A verseny második felében Leitch elkezdett egyre nagyobb nyomást helyezni Muth-ra, Lawson pedig várt a kínálkozó lehetőségre, ez azonban végül nem jött el. A belga kitartott és győzött, nyomában Leitch-csel, Lawson pedig értékes pontokat szerzett a dobogóval. Mögöttük Artem Petrov lett a negyedik, erős futama volt Cameron Dasnak is, aki 5. lett, majd következett Raoul Hyman, Lucas Auer, és Armstrong.
Marcus Armstrong nyerte a Toyota Racing Series idei 12. futamát Taupóban, visszahozva ezzel bajnoki esélyeit. Az új-zélandi pilóta a 2. helyről kiváló rajtot vett és rögtön legyorsulta Lucas Auert, ezzel pedig a lényegi kérdések el is dőltek, az osztrák ugyanis innentől nem tudta megközelíteni Ferrari-junior társa sebességét. Mögöttük Brendon Leitch rajtolt még szenzációsan, azonban rögtön sok helyet veszített, amikor túl szélesre vette a 9-es kanyart. Ahogy teltek a körök, Armstrong egyre nagyobb és nagyobb előnyre tett szert, Auernek nem volt válasza az észveszejtő tempóra. A harmadik helyen az előző futam győztese, Esteban Muth autózott, nyomában az őt kétségbeesetten támadó Liam Lawsonnal, az új-zélandi próbálkozásait azonban nem övezte siker. Sőt, egy idő után már hátra is kellett tekintenie, a bajnoki bronzért harcoló Raoul Hyman zárkózott fel ugyanis mögé. Armstrong nagy előnye a 13. körben odaveszett, amikor Parker Locke egy előzési kísérlet közben nekiütközött Petr Ptáček autójának, megpördítve mindkettejük autóját. Emiatt először a Safety Car-t küldték pályára, majd miután a két autót lábán nem tudták mozdítani, előkerült a piros zászló is. Mindez Lawsonnak kedvezett, aki a megszakítás ideje alatt talán helyretette magát fejben, majd az újraindításnál bevetődött Muth mellé, elcsípve a 3. helyet. Sokáig azonban nem autóztak versenytempóban, ugyanis a mezőny hátsóbb szegmenseiben Thomas Smith és Artem Petrov ütköztek. Ekkor ismét előkerült a biztonsági autó és már nem is állt ki a verseny végéig, ami azt eredményezte, hogy Armstrong 2017 után újra megnyerte a Chris Amonról elnevezett kupát. A dobogóra még Auer és Lawson fértek fel, ez pedig azt jelenti, hogy a sorozat történetének egyik legizgalmasabb zárófordulójára nyílt kilátás.
Tabella: Lawson 278 – Armstrong 273 – Auer 225 – Hyman 222 – Muth 200 – Leitch 187 – Petrov 181 – Das 167 – Williams 152 – Kotaka 143 – Ptáček 119 – Gore 99 – Walls 98 – Smith 86 – Florescu 82 – Locke 68
5. forduló – Manfeild Circuit Chris Amon
Feilding, 2019. február 9-10.
Marcus Armstrong nyerte a Toyota Racing Series záró hétvégéjének első futamán a Chris Amonról elnevezett versenypályán, ezzel egyetlen pontra csökkentette hátrányát a bajnoki tabellán honfitársával, Liam Lawsonnal szemben, mindössze kettő futammal a vége előtt. A Ferrari junior pilótája remek indulást követően már a rajtnál megverte a pole-t megszerző Lawsont, sőt, utóbbinak inkább hátrafelé kellett tekintenie, ugyanis Lucas Auer is megtámadta. Armstrong hamar nyilvánvalóvá tette, hogy itt ma nem lesz ellenfele, az igazi csaták a középmezőnyben zajlottak. Egészen a 11. körig, amikor Kazuto Kotaka hibázott egyet, majd a következő egyenes végén a gumijaira rakódott törmeléktől nem tudott megállni és belecsúszott Petr Ptáček autójába. A Safety Car beállt, egyik pilóta sem sérült, de mindkettejüket a pálya orvosi központjába szállították (rajtuk kívül csak Artem Petrov esett ki, aki valójában betegség miatt el sem indult a versenyen). Az újraindítás után eltelt hat körben már nem változott számottevően a végeredmény. Armstrong nyert Lawson előtt, a végletekig kiélezetté téve a bajnokságot. Auer befutott a 3. helyen, ezzel jelentős lépést tett a bajnoki bronz felé, miután legfőbb riválisai, Esteban Muth és Raoul Hyman csak a 6., illetve 9. helyeken végeztek. Két futammal a vége előtt ezzel már csak három pilóta pályázhat a bajnoki címre, bár Auer esélye már csak matematikai. Ellenben a harmadik helyért még négyen versenyben vannak.
Cameron Das nyerte a Toyota Racing Series idei utolsó előtti futamát, első győzelmét szerezve a sorozatban. Az amerikai pilóta remekül startolt és rögtön legyorsulta a pole-ból rajtoló Petru Florescut, majd magabiztosan autózott egészen a célig. A két bajnokaspiráns, Liam Lawson és Marcus Armstrong elsőként már a rajtnál összecsaptak, majd ez a csatározás az egész versenyen át kitartott. Armstrongnak előbb Calan Williamst kellett lenyomnia, ami sikerült is neki, csakhogy a stewardok szerint nem teljesen szabályosan, így 5 másodperces büntetést szabtak ki rá. A drámát Florescu folytatta, aki egy alkalommal túl szélesre vett egy kanyart, kicsúszott, előkényszerítve a Safety Car-t, majd rövid időre a piros zászlót is. Az újraindítás után Armstrong és Lawson keveredtek újabb csatába, ami egy hármas küzdelem volt Brendon Leitch-csel, a semleges nézők legnagyobb ámulatára. Egyedül Das volt az, akit semmi nem tudott kizökkenteni. Lucas Auer és Esteban Muth szinte észrevétlenül értek célba a 2-3. pozíciókban, Leitch kitartott a 4. helyen, Lawson pedig 5. helyezésével nagy lépést tett a bajnoki cím felé. Büntetése hozzáadása után Armstrongot végül a 9. helyen rangsorolták.
Egy Safety Car-fázisokkal, piros zászlós megszakításokkal és büntetésekkel tarkított, drámai futammal búcsúzott a Toyota Racing Series idei szezonja, ami remekül összefoglalja a 15 futamos bajnokság összképét. A pole-pozícióból rajtoló Lucas Auer elrontotta az indulást és csak a 3. helyen fordult be az első kanyarba a két bajnokaspiráns, Liam Lawson és Marcus Armstrong mögött. Az első néhány kör tapogatózással telt, Armstrong idegesítette kicsit Lawsont, de igazán erőteljes próbálkozása nem volt honfitársa ellen. A 7. körben véget ért Petr Ptáček versenye, aki kicsúszott az utolsó kanyarban, kikényszerítve egy piros zászlós megszakítást. Az igazi drámák viszont csak ezután jöttek… Egy körrel az újraindítás után Esteban Muth megelőzte Auert a 3. helyért, majd amikor az osztrák visszatámadott, egy alkalommal annyira ritmust vesztett, hogy még Brendon Leitch is elment mellette. Sőt, a következő kanyarok egyikében még a reggeli győztes Cameron Das is be tudott vetődni, azonban nem sikerült a manőver – összeértek, Auer megpördült, ami egy hatautós tömegjelenetet idézett elő. A verseny újraindítása Armstrongnak kedvezett jobban, aki megelőzte ugyan Lawsont, de a manőver közben a fűre szorította. Ez persze nem tetszett a versenybíróknak, akik a reggeli futam után újra egy öt másodperces időbüntetést szabtak ki rá. Lawsont egyébként eközben Muth és Leitch is meg tudták előzni, de utóbbitól csakhamar vissza is vette a pozíciót. A 16. körben a bajnokság egyik felfedezettje, Jackson Walls ért össze Dev Gore-ral nagy sebességnél, ijesztő balesetet előidézve. Szerencsre egyikük sem sérült meg, azonban hosszúra nyúló megszakítás következett, a mezőny pedig drámaian megfogyatkozott, összesen már csak nyolcan voltak versenybe. Az újraindítás után Muth és Leitch egymással csatáztak, amiből Lawson profitált és egy szemfüles mozdulattal mindkettejüket megelőzte. Néhány körrel később Armstrong elsőként szelte át a célvonalat, a büntetése miatt azonban ez csak a 2. helyet jelentette számára, Lawson nyert és megnyerte a bajnokságot is! A dobogó legalsó fokára Esteban Muth állhatott fel, bebiztosítva 5. helyét a tabellán, míg Raoul Hyman hiába lett ötödik, az összetett bronzot Auer szerezte meg.
A bajnokság végeredménye
- Liam Lawson (356)
- Marcus Armstrong (346)
- Lucas Auer (270)
- Raoul Hyman (268)
- Esteban Muth (263)
- Brendon Leitch (245)
- Cameron Das (205)
- Calan Williams (183)
- Artem Petrov (181)
- Kazuto Kotaka (173)
- Petr Ptáček (122)
- Jackson Walls (110)
- Dev Gore (109)
- Thomas Smith (101)
- Parker Locke (100)
- Petru Florescu (98)
- Kenny Smith (28)
A legfontosabb statisztikai mutatók
Futamgyőzelmek száma: Lawson és Armstrong jól láthatóan kiemelkedtek a mezőnyből e téren (is). Érdekesség, hogy tavaly Richard Verschoornak 6 győzelem sem volt elég a bajnoki címhez, míg Robert Shwartzman azt egyetlen egy diadallal nyerte meg. Az idény folyamán hét pilóta is nyert versenyt, ez egyel több, mint a tavalyi győztesek száma.
- 5 győzelem: Liam Lawson, Marcus Armstrong
- 1 győzelem: Brendon Leitch, Artem Petrov, Lucas Auer, Esteban Muth, Cameron Das
Dobogós helyek száma: természetesen itt is a két élmenő végzett az élen. A tabellán legjobb tíz helyen végző pilóta közül csak Calan Williams és Kazuto Kotaka nem állt dobogón az egész szezon folyamán, az előző három idényben ugyanez volt az arány.
- 11 dobogó: Liam Lawson
- 10 dobogó: Marcus Armstrong
- 7 dobogó: Lucas Auer
- 4 dobogó: Raoul Hyman, Esteban Muth
- 3 dobogó: Brendon Leitch, Artem Petrov
- 2 dobogó: Cameron Das
- 1 dobogó: Petr Ptáček
Leggyorsabb körök száma: Lawson és Armstrong e téren is kiemelkedik. A 15 futam során összesen hatan tudtak leggyorsabb kört futni, tavaly ugyanennyi versenyzőnek sikerült.
- 5 leggyorsabb kör: Liam Lawson, Marcus Armstrong
- 2 leggyorsabb kör: Cameron Das
- 1 leggyorsabb kör: Lucas Auer, Brendon Leitch, Artem Petrov
Pole-pozíciók száma: a rajtelsőségek terén valamivel kiegyenlítettebb a helyzet. Lawson itt is nyert, Auer azonban beelőzte Armstrongot. A bajnokságban TOP 3 helyen végző pilótán kívül csak Hymannek sikerült időmérőt nyernie, rögtön a legelsőt.
- 4 pole-pozíció: Liam Lawson
- 3 pole-pozíció: Lucas Auer
- 2 pole-pozíció: Marcus Armstrong
- 1 pole-pozíció: Raoul Hyman
Kiesések száma: itt már vannak meglepő számok. Artem Petrov a 15 futamból hatszor nem ért el értékelhető eredményt (ebből négy kiesés, kétszer el sem indult), ennek ellenére egy győzelmével és további két dobogójával TOP 10-es eredményt ért el a bajnokságban. Az egész mezőnyből csupán Raoul Hyman és Brendon Leitch nem esett ki egyetlen versenyen sem, valamint Kenny Smith, de ő csak egyetlen hétvégén vett részt.
- 6 kiesés: Artem Petrov
- 5 kiesés: Petru Florescu
- 4 kiesés: Petr Ptáček
- 3 kiesés: Lucas Auer, Jackson Walls
- 2 kiesés: Cameron Das, Calan Williams, Kazuto Kotaka, Dev Gore
- 1 kiesés: Liam Lawson, Marcus Armstrong, Esteban Muth, Thomas Smith, Parker Locke
A bajnokság öt legjobb versenyzője
5. Artem Petrov
Voltak megvillanásai – például a részben szerencsés hamptoni győzelem -, de összességében nem nyújtott stabilan kiemelkedő teljesítményt. Ötödik helyezését lehetne vitatni, de részemről megérdemli.
4. Lucas Auer
A Highlandsen vezetői hiba, Hamptonban ütközés Kotakával, majd egy műszaki meghibásodás, Feildingben megpördülés. Ezen pechek nélkül akár a bajnokságért is harcolhatott volna, egyébként a tempója nem volt rossz.
3. Esteban Muth
Számomra a bajnokság legnagyobb pozitív meglepetése. Újoncként többször kiemelkedő teljesítményt nyújtott, nyert egy versenyt és több dobogót szerzett. Kis szerencsével meg lehetett volna a bajnoki bronz is.
2. Marcus Armstrong
Tavalyi majdnem bajnoki címe és fiatal kora ellenére igen jelentős sikerlajstroma okán lehetett számítani rá, hogy az egyik fő erő lesz. Nem vallott szégyent, ötször győzött és általában ő volt a leggyorsabb, de hamptoni és taupói nullázásai meggátolták a bajnoki cím megszerzésében. 2017-ben 4. lett a TRS-ben, tavaly harmadik, idén második – ha így folytatja, jövőre nyer.
1. Liam Lawson
Talán nem ő volt a leggyorsabb, de valószínűleg a legkiegyensúlyozottabb. Az Auerrel folytatott kemény küzdelem közepette kicsúszott Hamptonban, ezt leszámítva folyamatosan az élmezőnyben autózott, megszerezve a legtöbb pole-t, futamgyőzelmet és leggyorsabb kört. Kétségkívül megérdemelte!
+1: Jackson Walls
A fiatal ausztrált sokan a kontinens legígéretesebb tehetségének tartják. A TRS-ben ebből túl sokat nem tudott megmutatni, de egy 5. és egy 6. helyet azért összekapart. Három kiesésével ezen a téren is középszintűt produkált. Számomra nem váltotta meg a világot, de a vele kapcsolatban elhangzott pozitív szakértői megnyilvánulások miatt felvettem a listára.
A bajnok
Liam Lawson 2002. február 11-én született az új-zélandi Pukehoke-ban. Hét éves korában kezdett gokartokkal versenyezni, számos hazai szérián végigküzdve magát 2014-ben szerezte meg legjelentősebb bajnoki címeit. A következő évben váltott együléses versenyautókra, méghozzá a nem túl rangos, helyi érdekeltségű Formula First Manfield Winter Series sorozatban a Sabre Motorsport istállóval, ahol egy futamgyőzelemmel 2. lett az összetettben. Röviddel ezután a csapat a New Zealand Formula First sorozatba nevezte be, ahol szintén egy futamot tudott megnyerni, elcsípve az összetett 6. helyét és az év újonca címet. A következő évben a New Zealand F1600 Championship Series-ben, ami lényegében a helyi Formula-Ford bajnokság. Itt már sokkal sikeresebben alakultak a dolgai, a 15 futamból 14-et megnyerve teljesen simán bajnok lett, egyben a széria történetének legfiatalabb bajnokává avanzsált. 2017-ben újabb sikeres év következett egy szinttel feljebb, az Ausztrál Formula 4-ben, ahol a Bronte Rundle Motorsport istálló színeiben rögtön 2. lett az összetettben. Ez év decemberében részt vett a Mazda Road to Indy programban is, ahol a leggyorsabb időkkel zárt, azonban a japán márka támogatását mégsem ő, hanem Keith Donegan nyerte el. A 2018-as szezonban újabb szintlépés következett, a Német Formula 4-ben indult a Van Amersfoort Racinggel, egyben elnyerte Új-Zéland első számú használtautó-piacának, a korábban Scott Dixont is támogató Turner cégnek a támogatását. Itt sem vallott szégyent: három futamgyőzelemmel, szoros küzdelemben elcsípte az újabb összetett 2. helyet, de a bajnoki címre semmi esélye nem volt. Év végén a Pinnacle Motorsport istálló benevezte az Ázsiai Formula-3 malajziai zárófordulójára is, ahol általános elképedésre mindhárom futamot megnyerte, ráadásul minden időmérőt is ő nyert, valamint a futamok leggyorsabb körét is ő futotta – ezzel 8. lett az év végi tabellán, noha csak egy hétvégén indult. 2019-et a Toyota Racing Series bajnoki címével nyitotta.
Jövőkép?
Nehéz megmondani. Igazán nagy támogató nem áll mögötte, ellentétben például Marcus Armstronggal (Ferrari), így az elkövetkezendő néhány évben valószínűleg nem fog az autósport élmezőnyébe kerülni. Két évet már eltöltött a Formula 4-ben, így a célszerűség nyilván azt diktálná, ha valamelyik F3-akkreditált szériába lépne idén, ez lehetne akár az FIA Formula-3, a Formula European Masters, vagy a Formula-Renault Európa-kupa is, vagy épp a hasonlóan rangos F3 Asia, vagy az Euroformula Open. Ilyen tervekről eddig nem igazán lehetett olvasni a sajtóban, de tavaly év végi remek szereplése és mostani TRS-bajnoki címe talán felkelti valamelyik gyártó, akadémia, vagy bármely nagyobb támogató érdeklődését.
Tavaly Robert Shwartzman TRS-bajnoki címének évében bronzérmes lett a Forma 3-as Európa-bajnokságban, ma Oroszország vezető pilótaneveldéje, az SMP Racing támogatja. Előtte Thomas Randle, miután megnyerte a TRS-t, nem tudta megváltani a világot a Formula-Renault Európa-kupában. A 2018-as évet a Supercars túraautó-bajnokság betét-szériájában, a Super2 Series-ben töltötte, szintén siker nélkül, sajnos úgy néz ki, hogy az ő karrierje zsákutcában van. Lando Norris és Lance Stroll mind tudjuk, hová jutottak a TRS megnyerése után, Új-Zélandról mindketten a Formula 3-ban folytatták. A 2014-es bajnok szingapúri Andrew Tang ázsiai sportautó-szériákban kezdett versenyezni. A TRS kétszeres bajnoka, Nick Cassidy a Formula 3-ba, majd onnan a japán Super Formula és Super GT sorozatokba került, itt versenyez a mai napig, szép eredményekkel. A szintén kétszeres győztes Mitch Evans a GP3-ba, majd onnan a GP2-be került, közben belekóstolt az endurance versenyek világába is, ma a Jaguar versenyzője a Formula E-ben.
Láthatjuk tehát, hogy a lehetőség adott. Mondanám, hogy csak rajta múlik, hogy él-e vele, de ez azért ebben a formában nem teljesen igaz. Sokat segítene Liamen, ha tudna tőkeerős támogatót szerezni. Azt mondom, lehet még keresnivalója a versenypályákon.
