Utánpótlás nevelés terén sajnos nem zártunk túl eredményes évet 2019-ben. Idén nem kerültek ki Lando Norrisok, George Russellek meg Alexander Albonok az alsóbb kategóriákból, és noha voltak, akik jól szerepeltek, a fizetős Nicholas Latifit leszámítva nem jutott az F1 közelébe igazán senki. Ennek ellenére vállalkoztam az elsőre nehéznek tűnő feladatra, és megkíséreltem összegyűjteni a 2019-es szezon legjobban teljesítő tíz pilótáját a formulaautózás junior szériáiból.
A klasszikus értelemben vett nevelőszériákon túlmenően tettem egy kivételt, miután bekerült a listába egy versenyző az első számú amerikai open-wheel szériából is, viszont a már Forma 1-ben lévők közül nem vettem ide senkit. A szezon legjobban teljesítő F1-es pilótái majd egy külön téma lesz a szezon végeztével, akárcsak >>> tavaly <<<.
10. Liam Lawson
Az új-zélandi versenyző a Német Formula 4-es bajnokságban szerzett ezüstérme után lépett idén egy kategóriával feljebb. A szezont felkészülésként hazájában, a Toyota Racing Series bajnokságban kezdte, megnyerve öt versenyt és megszerezve a bajnoki címet a korábban – többek között – Mitch Evans, Lance Stroll és Lando Norris által is megnyert sorozatban. Hogy ezeken a futamokon mik történtek, azzal most itt nem szeretném a szót szaporítani, aki érdekel, >>>ebben a cikkemben<<< minden kérdésére választ kap. Ezt követően párhuzamos szezont teljesített az FIA F3-as bajnokságban és az Euroformula Openben, előbbiben az MP Motorsportot, utóbbiban a Motoparkot erősítve. Hogy hol ért el jobb eredményeket, az nem lehet kérdés, a két széria versenyképességét viszont finoman sem lehet összehasonlítani. A Paul Ricard-on futamgyőzelemmel nyitott az EFO-ban, majd három héttel később megnyerte a híres-hírhedt Pau-i Nagydíjat is, ellenben az FIA F3 barcelonai szezonnyitóján még csak pontot sem szerzett. A Paul Ricard-on ez már mindkét versenyen összejött, amit újabb nullázós hétvége követett a Red Bull Ringen. Odaát további dobogós helyezéseket hozott Hockenheimben, Spában és a Hungaroringen, de az újabb futamgyőzelem elmaradt. Azzal, hogy Ausztriában és Silverstone-ban az F3-as hétvégékkel való ütközés miatt nem állt rajthoz, alaposan rányomta a bélyegét az ezüstéremért folytatott harcra. A silverstone-i F3-as hétvégén megszerezte első dobogóját a kaotikus vasárnapi második futamon, amit a Hungaroringen és Spában zsinórban négy verseny követett pontszerzés nélkül, teljesen beleszürkülve a középmezőnybe. Monzában aztán a szombati 7. hely után vasárnap remek futamot teljesítve 2. lett, megszerezve legjobb eredményét a szezonban. Ezt követően Barcelonába utazott az EFO-val, ahol minden Formula 3-as szériát összevetve a szezon egyik legparádésabb versenyzését mutatta be a szakadó esőben, és megnyerte a futamot a lehetetlen körülmények között. Szocsiban pontszerzéssel búcsúztatta az FIA F3-as szezont, Monzában pedig újra futamot nyert az EFO utolsó versenyén, de az év végi ezüstről végül egyetlen ponttal lemaradt. Talán ebből a szöveges összefoglalóból is kitűnik, hogy Liam eléggé hullámzó szezont zárt idén, de mindent összevetve ütőképes pilóta válhat belőle jövőre, ha kicsit stabilabbá tudja tenni a teljesítményét (pozitív irányban).
Lehetséges jövőkép: a Red Bull Junior Teambe nagyon nehéz bekerülni, de annál könnyebb kikerülni. Lawsonnak a bebocsátást már megnyerte magának, de gyaníthatóan a távozást is meg fogja, ha jövőre nem szerez bajnoki címet valami komolyabb szériában. A tehetsége egyértelműen meg van hozzá, és ha kap egy jó autót, akkor Vips, Tsunoda és a többiek felköthetik a gatyát az F1-es ülésért folytatott harcban.
9. Dennis Hauger
A kompetitív Formula 4-es szériák pilótái közül a norvég Dennis Hauger nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt 2019-ben. Az első gokartversenyén öt évesen induló Dennis a Red Bull Junior Team tagja, idén párhuzamosan versenyzett a két talán legrangosabb F4-es bajnokságban, a német és az olasz szériákban. Utóbbiban gyenge hétvégével nyitott Vallelungában, kétkedőire azonban alaposan rácáfolt a soron következő két hétvégén, Misanóban és a Hungaroringen. E két helyszín öt versenyéből hármat megnyert, kettőt pedig a 2. helyen zárt, bejelentkezve a bajnoki címért folytatott harcba. Eközben a német bajnokságban is jól ment, megszerezve első győzelmét a Red Bull Ringen, majd dobogós helyezések sorozatát produkálva Hockenheimben és Zandvoortban. Egy hónappal ausztriai győzelme után ugyanitt szerezte meg következő diadalát az olasz bajnokságban, amit két back-to-back siker követett a német széria nürburgringi fordulóján, majd három győzelem az olaszok imolai hétvégéjén. Nem adta lejjebb odaát Hockenheimben sem, ahol mindhárom futamot megnyerte, miközben legfőbb riválisának, Théo Pourchaire-nek egy árva 6. helyre futotta. Ezzel a németeknél is teljesen kiélesedett a bajnoki címért folytatott harc, a sachsenringi szezonzárón viszont Pourchaire volt a jobb, mindössze hét pontos előnnyel elcsípve a bajnoki címet Dennis orra elől. Visszatérve Olaszországba, a Mugellóban aratott két győzelmével matematikailag is bebiztosította bajnoki címét, a monzai szezonzárón aztán megfejelte a szezont további két diadallal. Elképesztően konzisztens és jó eredményeket tudott felmutatni az egész szezonban, nagy versenyző válhat belőle!
Lehetséges jövőkép: előtte még hosszú út áll, de a Red Bull támogatásával nincs lehetetlen. Jövőre indulhat az Euroformula Openben vagy a FREC-ben, aztán célba veheti az F3-at, majd F2. Három-négy éven belül nem lesz belőle Forma 1-es pilóta, ez szinte biztos, de az út jó, amin elindult.
8. Guan-yu Zhou
A 20 éves kínai pilóta a Formula 3-as Európa-bajnokságban eltöltött három közepes szezon után érkezett meg idén a Formula 2-be a Russian Time-ból lett UNI-Virtuosi csapattal. Csapattársául nem mást, mint a mezőny egyik legtehetségesebb versenyzőjének tartott Luca Ghiottót kapta, de abszolút nem vallott szégyent az olasz mellett. Ezt mintha előre érezte volna a Renault, amikor februárban szerződtette Zhout a nevelőprograjába, néhány hónappal azután, hogy a Ferrari dobta a sajátjából. Kettős pontszerzéssel és egy leggyorsabb körrel nyitott Bahreinben, amit egy szerényebb bakui hétvége követett pontszerzés nélkül. A barcelonai főversenyen megszerezte első dobogós helyezését, ehhez ráadásul épp Ghiottót maga mögött tartva. A másnapi sprintfutamon sem ment rosszul, 4. lett. Monacóban ismét erős hétvége következett, a szombati 5. helyet egy sprinfutamos dobogó követte vasárnap (miközben Ghiotto nullás hétvégét zárt a hercegségben). Itt azért már látszódott, hogy ha nem is a bajnoki címért, de a dobogós helyezésekért folytatott harcban komolyan számolni kell a kínai pilótával. Az ausztriai kettős pontszerzést egy újabb 3. hellyel fejelte meg Silverstone-ban, a Hungaroringen ellenben viszonylag gyengébben teljesített, zsinórban tizenegy (!) pontszerző helyezést követően zárt a legjobb nyolcon kívül a vasárnapi sprintfutamon. Ilyen hosszú pontszerző sorozata még senkinek nem volt idén, habár de Vries az abu-dhabi szezonzárón még elérheti (sőt, akár meg is döntheti) ezt a számot. A monzai sprintfutamon kiesett ugyan, de Szocsiban újra dupla pontszerzést könyvelhetett el. A középmezőny talán legstabilabb versenyzője a kínai, ami mellé jövőre ha tartósan jó teljesítmény is társul, a bajnoki cím egyik komoly jelöltje lehet.
Lehetséges jövőkép: a Ferrarinak nem kellett, helyette a Renault csapott le rá. A franciák akadémiáján jelenleg talán ő az egyetlen életképes jelölt az F1-re, nagyon komolyan foglalkoznak vele, egy korábbi autót már tesztelhetett is. A tehetsége és az elszántsága megvan, hogy Kína első F1-es versenyzője legyen, ehhez azonban jövőre bajnok kellene legyen az F2-ben, vagy minimum egy szezonvégi dobogó. Enélkül nem fog menni.
7. Jamie Chadwick
Eredményes szezont tudhat maga mögött a most 21 éves, korábbi Brit GT-bajnok hölgy, miután két bajnoki címet is bezsebelt. A telet a Közel-Keleten nyitotta, ahol a – korábban többek között Conor Daly, Pietro Fittipaldi és Harrison Newey által megnyert – MRF Challenge Formula-2000 bajnokságban hangolódott a további küzdelmekre. A dubai szezonnyitó forduló öt futamából hármat a 2. helyen zárt, aztán Bahreinben összejött három futamgyőzelem is. A chennai szezonzárón aztán ismét ő volt a legjobb, további háromszor győzött és megszerezte a bajnoki címet, nem is kevés, 37 pontos előnnyel a korábbi Formula-Renault ezüstérmes, Max Defourny elől. Ezután még rajthoz állt az Ázsiai F3 sepangi szezonnyitóján (ahol egy 5. és egy 6. helyet szerzett), valamint a NIO csapatával Formula-E teszteket folytatott, végül azonban a kizárólag hölgyek számára első ízben megrendezett széria, a W Series mellett döntött. Még a bajnokság kezdete előtt hivatalosan is az Aston Martin junior programjának tagja lett. És akkor W Series… Hockenheimben dominálta a teljes hétvégét, aztán Zolderben 2. lett. Misanóban már a Williams F1-es csapatának fejlesztőpilótai szerződésével a zsebében szerzett újabb futamgyőzelmet, ezt követően két 3. hely következett a Norisringen és Assenben. A hollandiai futam másnapján egy bajnokságon kívüli versenyen a mezőny legvégéről a 8. helyre küzdötte fel magát szép előzésekkel, bebizonyítva, hogy nem csak akkor képes erős teljesítményre, ha ő megy elől és diktálja a tempót. Ezt követően Alex Brundle és Peter Cate oldalán szerzett egy kategóriagyőzelmet a nürburgringi 24 óráson az Aston Martinnal, majd a W Series brands hatch-i szezonzáróján elért 4. helyével megszerezte a bajnoki címet.
Lehetséges jövőkép: a Williams fejlesztőpilótájaként semmi nem elképzelhetetlen Jamie számára, de kérdés, hogy a W Series-től hova tudna mozogni? Egy teljes szezon az FIA F3-ban (vagy akár az Euroformula Openben) sokat dobna a karrierjén, onnan mehetne akár az F2-be is. Calderon kisasszonynál sokkalta tehetségesebbnek tartom, kár lenne veszni hagyni őt.
6. Frederik Vesti
A 17 éves, korábbi többszörös gokartbajnok és Formula 4-es ezüstérmes Vesti szinte monopolizálta az idei évben útjára indult Formula Regional European Championship küzdelmeit. Jóllehet csapata, a Prema Powerteam a mezőny legerősebb technikája volt kimagaslóan, ennek ellenére nem lehet szó nélkül elmenni a dán pilóta egész éves performansza mellett. A szezonnyitó paul ricard-i hétvégén rögtön két futamgyőzelemmmel és egy 2. hellyel világított rá, hogy ő az év egyik legkomolyabb bajnokesélyese, ebből a formából pedig később sem adott alább. Egymás után nyerte a versenyeken Vallelungában, a Hungaroringen és a Red Bull Ringen, szinte már csodaszámba ment, amikor a harmadik imolai versenyen csak a 6. helyen futott be. Csapattársa és első számú kihívója, Enzo Fittipaldi eközben szorgosan gyűjtögette a 2. helyeket, de a bajnoki cím kérdése igazából egy pillanatig sem volt kérdéses. Barcelonában egy-, Mugellóban további két futamot nyert, amivel matematikailag is bebiztosította bajnoki címét. Monzában stílszerűen újra győzelemmel zárta a szezont. Az évad során a versenyek több mint felét ő nyerte, összesen 13 alkalommal intette le őt elsőként a kockás zászló, és további hétszer végzett dobogós helyen. Előnye a szezon végén 131 pont a tabella élén, ami öt futamgyőzelemnyinél is nagyobb különbség. Az egész szezonos pilóták közül rajta kívül csak Sophia Flörsch tudott minden versenyen pontot szerezni. Figyelemre méltó teljesítmény volt az idei év az ifjú dán részéről, jövőre minden bizonnyal az FIA F3-ba léphet.
Lehetséges jövőkép: ne tévedjünk meg, hiszen őt jelenleg csak a Prema Powerteam támogatja, nem a Ferrari (bár a két fél közötti kapcsolat igen erős). A FREC nem éppen a legrangosabb széria, szóval jövőre irány az F3, aztán ha ott is képes maradandót alkotni, akkor valószínűleg bebocsátást nyerhet a Ferrari köreibe. Ugyanazt tudom mondani, mint Haugernél: három-négy éven belül ebből nem lesz F1.
5. Marino Sato
Nem tudom, hányan számítottak arra a tarolásra, amit Marino Sato idén véghezvitt az Euroformula Openben, mindenesetre a japán pilóta alaposan rácáfolt az előző F3-as évei során őt leírókra. A szezonnyitó paul ricard-i hétvége második futamán szerezte meg első futamgyőzelmét az előző két szezonban a Formula 3-as Európa-bajnokságban vitézkedő, egyébként a Honda által támogatott versenyző, amit egy pau-i dobogó követett. Hockenheimben győzelem és második hely, aztán Belgiumban megkezdődött az ő szériája. Zsinórban hat versenyen nem talált legyőzőre Spában, Mogyoródon és Spielbergben, nem pusztán megnyerve a versenyeket, hanem közben zseniális egyéni teljesítményeket is produkálva. Egymás után aratott győzelmeivel több, mint száz pontos előnyre tett szert összetettben, így szezonjába még az is belefért, hogy a silverstone-i fordulót egyszerűen kihagyja, mert időközben a Campos Racing meghívta F2-es csapatába a menesztett Arjun Maini helyére. A tragikus spái hétvége után Monzában éppen csak lemaradt a pontszerzésről mindkét versenyen, ami újoncként figyelemreméltó teljesítmény. Az EFO-ba visszatérve az esőáztatta barcelonai nyitófutamon biztonságit autózva bebiztosította a bajnoki címet, majd a nyomás alól felszabadulva Szocsiba utazott a Camposszal. Itt többnyire a mezőny végén szerénykedett, amit futamgyőzelemmel feledtetett az EFO monzai szezonzáróján. Mint azt Lawsonnál fentebb már említettem, az Euroformula Open és az FIA F3 rangosságát nehéz lenne egy szinten emlegetni, Sato azonban olyat vitt véghez az EFO-ban, ami az év legjobbjai közé emeli globálisan is F3-as szinten.
Lehetséges jövőkép: ha az elkövetkezendő két-három évben meg tudja vetni a lábát a Formula 2-ben és összekaparja a licenszpontot, senkinek ne legyen kételye affelől, hogy a Honda a Forma 1-be juttatja.
4. Marcus Armstrong
Eredményes szezont tudhat maga mögött Marcus Armstrong, aki a Prema Powerteam támogatásával két rangos nevelőszériában is ezüstérmet szerzett. Az előző évben elért sikereit követően lehetett rá számítani, hogy komoly erő lesz a Toyota Racing Series-ben Új-Zélandon, és nem is vallott szégyent. Ötször győzött és általában ő volt a leggyorsabb, de hamptoni és taupói nullázásai meggátolták a bajnoki cím megszerzésében. Az utolsó futamon őt legyőző Lawsonnal együtt Armstrong is az FIA F3-ba került, vetélytársával ellentétben viszont ő az erősen Ferrari-kötődésű Prema Powerteamhez nyert bebocsátást, ahol Robert Shwartzman és Jehan Daruvala személyében erős csapattársakat kapott. Rögtön dobogós hellyel kezdett a barcelonai szezonnyitón, majd három közepes eredmény után állt ismét pódiumra a Red Bull Ringen. Az ausztriai hétvége második futamán a győzelemért csatázva összeakadt Shwartzmannal és nullázott, a legkevésbé sem boldoggá téve a csapatvezetést. Újabb 3. helyezéssel javított Silverstone-ban, majd két erős pontszerzés után a hungaroringi hétvége második futamán, domináns vezetéssel megszerezte első győzelmét! A gyengén sikerült első futam után vasárnap újra győzött Belgiumban, bejelentkezve a harcba a bajnoki címért. Monzában már szombaton is nála volt a meccslabda: vezetett, de aztán Shwartzman megelőzte, majd egy amatőr vezetői hiba (túl lassan haladt egy Safety Car fázis során) miatt elvették a 2. helyét és nullázott. Miután másnap a 21. helyről nem tudott pontot szerezni, nyilvánvalóvá vált, hogy a dolgok legszerencsésebb közrejátszása esetén is csak második lehet az összetettben. Ez végül össze is jött, Szocsiban ugyanis zseniális versenyzést bemutatva győzött szombaton, majd másnap második lett, ezzel ha csak egyetlen pont különbséggel is, de megelőzte Daruvalát. Ez a teljesítménye az egy hétvégén megszerzett legtöbb bajnoki pont díját is hozzá repítette. Irány az F2!
Lehetséges jövőkép: kikapott Shwartzmantól, szóval jelenleg nem ő a Ferrari akadémia első számú jelöltje (meg aztán ott van Schumacher és Ilott is). Jövőre találnia kell egy ütőképes F2-es autót, aztán ha bizonyít, onnan már a Ferrarin múlik.
3. Nyck de Vries
A 24. születésnapját februárban betöltő holland mindig is nagy tehetségnek volt kikiáltva, sokáig a McLaren junior programjának tagja volt, azonban a kiugró eredmények hiányában eltűnt a Forma-1 látóköréből. De Vries idén teljesítette harmadik F2-es szezonját, melyet a Rapax, a Racing Engineering és a Prema csapatok után idén az ART Grand Prix-val teljesített. Az előző évi bajnokot adó csapattal sem alakult azonban úgy a szezon, ahogyan azt szerették volna, hiszen a holland csak a szezon hatodik futamán, Barcelonában szerezte meg első futamgyőzelmét, amelyet gyors egymásutánban még kettő követett Monacóban és a Paul Ricard-on. Ekkor, az első franciaországi futam után vette át a vezetést összetettben az addig élen álló Nicholas Latifitől, ezt a pozíciót pedig a továbbiakban már nem is adta ki a kezéből. Erős dobogós helyezéseket könyvelhetett el Ausztriában, Nagy-Britanniában, Magyarországon és Olaszországban, miközben egy-két kivételtől eltekintve Latifi csak bukdácsolt és egy idő után már az ezüst megtartása volt a fő célja. Szocsiban Nyck aztán lehengerlő győzelemmel biztosította be bajnoki címét, ekkorra már a Mercedes Formula-E szerződésével a zsebében. Mindemellett sportautókkal is sikerült tapasztalatot gyűjtenie: a Racing Team Nederland csapat színeiben az endurance-világbajnokságon méretteti meg magát, a fuji 6 órás versenyen néhány hete meg is szerezték első futamgyőzelmüket.
Lehetséges jövőkép: a Forma-1 kapui nemhogy bezáródtak, inkább soha ki sem nyíltak előtte. Helyette a Mercedes teljes gyári versenyzője lesz a Formula E-ben, mellette az endurance-vb-n múlatja az időt.
2. Robert Shwartzman
Egyetlen egy futamra engedte ki kezei közül a vezetést Robert Shwartzman az FIA égisze alatt idén debütáló, egységes F3-as bajnokságban, amivel ő vezette a szériát valósággal lehengerlő Prema csapat erőit. A Formula 3-as Európa-bajnokság előző évi bronzérmeseként és a Toyota Racing Series bajnokaként nem is lehetett kérdés már a szezon elején sem, hogy a bajnoki címért fog harcolni, ennek megfelelően pole-pozícióval és futamgyőzelemmel kezdte a szezont Barcelonában. A Paul Ricard-on 2. hellyel nyitott, aztán a sprintfutamot megnyerte, majd további dobogós helyezéseket gyűjtött a Red Bull Ringen és Silverstone-ban. A Hungaroringen szintén a pódiumért harcolva ért össze Felipe Drugovichcsal, ami a versenye végét jelentette. Spában újabb két dobogó, majd Monzában ismét egy első futamos győzelem következett, Szocsiban pedig szintén dupla pódiummal zárta a szezont. Noha csapattársa, Jehan Daruvala a szezon közepén alaposan megközelítette a tabellán, sőt az első silverstone-i futamot követően az indiai az élre is állt, összességében nem lehet kérdés, hogy ez a szezon Shwartzmané volt. Hogy hova tovább? Jó kérdés. Jelen sorok írásakor csak annyit tudunk, amennyit az orosz pilóta elmondott, ez pedig összesen annyi, hogy 99,9 %-ban a Formula 2-ben folytatja pályafutását, a Ferrari kötődést tekintve pedig nagy valószínűséggel itt is a Prema tagja lesz.
Lehetséges jövőkép: jövőre Formula-2, aztán ha ott is tud bizonyítani, akkor a Ferrari támogatásával két-három éven belül a Forma 1-ben lehet valamelyik ügyfélcsapatnál. Jelenleg ő Oroszország első számú formaautós jelöltje, mögötte áll az SMP Racing, ez pedig már eleve egy ígéretes előjel.
1. Colton Herta
A 19 éves versenyző két év után idén kilépett riválisai és csapattársai árnyékából, felnőve a formula szériák legnagyobb tehetségei közé! Illetve már első IndyCar szezonjában megmutatta, hogy nem csak a nagy ígéretek kategória, akik vagy beválnak, vagy nem – Colton már bizonyított. 2017-ben attól a Kyle Kaiser – Santiago Urrutia duótól kapott ki az Indy Lightsban, akiknek nem adatott meg teljes szezonos Indy ülés, sőt az uruguayi azóta egy váratlan fordulatot húzott a TCR Eu-val. Tavaly egy még gyengébb Indy Lights mezőnyben komolyan kikapott Patricio O’Wardtól, majd kettejük első Indy futamán a mexikói ismét brillírozott. Nem voltak tehát világmegváltó elvárásaink a fiatal amerikaival szemben, legalábbis nekem nem. Januári kategóriagyőzelme a daytonai 24 óráson betudható volt a szerencsének is, majd jött meggyőző futama St. Pete-ben, aztán a váratlan győzelem a COTA-n. Március végétől már a nagyok között kellett emlegetnünk. Az időmérőkön folyamatosan a komoly esélyesek között kellett keresni, az első pole is érkezett a Road Americán, majd a szezon végére nagyjából időmérő menő lett a 18-19 éves tini. A szezon közepén sajnos számtalan technikai hiba hátráltatta és ő is hibázgatott, eléggé beleszürkülve a középmezőnybe. Ennek tükrében összetett hetedik helye első teljes szezonjában még inkább lenyűgöző. Az évet ismét a csúcson zárta, a pole-ból simán megnyerve a laguna secai duplapontos versenyt. Mindössze 5 ponttal maradt le az év újonca címről azzal a Rosenqvisttel szemben, aki nem tudott győzni, illetve egy lényegesen jobban felkészített és beálított autót vezetett a teljes idény során. Ami mellé ha odatesszük Rosenqvist korát és tapasztalatát a formulaautós szériákban, Herta egyáltalán nem szégyenkezhet. Az Autosport szokásos év végi gáláján jelölte is az Év Újonca címre. Jövőre egy 100 százalékban Andretti autót vezethet, szóval ha Fortuna is úgy akarja, akár Rossi mellé is felnőhet.
Lehetséges jövőkép: az IndyCar egyik legjobb csapatában versenyez jövőre és tulajdonképpen semmi nem indokolja, hogy a Forma-1 felé akarjon mozogni. Kétségtelenül nagy karrier várhat rá a tengerentúlon, azt is megkockáztatom, hogy édesapjánál komolyabb eredményei lesznek karrierje végén. Mindenesetre jövő ilyenkor Günther Steiner helyében én azért megkörnyékezném a srácot egy ajánlattal...
Felmerült még: Jack Aitken, Jehan Daruvala, Sophia Flörsch, Johnathan Hoggard, Anthoine Hubert, Jake Hughes, Callum Ilott, Nicholas Latifi, Victor Martins, Alex Palou, Oscar Piastri, Pedro Piquet, Ukyo Sasahara, Rinus VeeKay, Jüri Vips
Köszönjük, hogy elolvastad a cikket! Ha tetszett, oszd meg sportkedvelő ismerőseiddel, és látogass el Facebook oldalunkra, ahol várjuk a hozzászólásokat, hogy a listával kapcsolatban miben értetek egyet és miben nem!
Figyelem! A lista szigorúan szubjektív! Vélemény nyilvánításnak – mint mindig – kulturált formában természetesen helye van, azonban a kizárólag a mocskolódást szolgáló kommenteket, oltogatásokat moderálni fogjuk!
címlapfotó: LAT Images
