Portré: Jacques Villeneuve

Legendás autóversenyzők életrajza lenyűgöző fényképek társaságában - 22. rész, Jacques Villeneuve

Jacques egy igazán nyomasztó vezetéknévvel indult el az autóversenyzés szamárlétráján a Forma-1 felé. A legendás Gilles, a „Repülős” fia mindig is kerülte a híres papával való összehasonlítást, ami talán nehezebb is lenne, mint gondolnánk – kettejük közül Jacques lett világbajnok, mégis inkább Gilles az, akiről a történelemkönyvek megemlékeznek.

Jacques Joseph Charles Villeneuve 1971. április 9-én született Saint-Jean-sur-Richelieu-ben, Kanada Québec-tartományában. Mindössze 11 éves volt, amikor édesapja, Gilles a Ferrari pilótájaként a Belga Nagydíj edzésén halálos balesetet szenvedett. Jacques a kisgyermekkorát Monacóban töltötte, édesapja nyomdokaiba lépve 1985-ben versenyzett először gokartokkal, abban az évben, amikor nagybátyja, id. Jacques Villeneuve (eredetileg Jacques-Joseph Villeneuve, ismertebb nevén Uncle Jacques) a CART fennállásának első kanadai futamgyőztese lett. Egy évvel később az imolai versenypálya tulajdonosai figyeltek fel tehetségére, ennek hatására nagybátyja beíratta a Jim Russell versenyzőiskolába, Mont Tremblant-ba.

jacques villeneuve idősebb 1981 lasvegas
Id. Jacques Villeneuve az 1981-es Las Vegas-i Nagydíj edzésén az Arrows-Forddal. Jacques nagybátyja három alkalommal indult F1-es hétvégén, de egyszer sem tudta kvalifikálni magát.

A kurzust három nap alatt végezte el, oktatója pedig a valaha látott legjobb tanítványának nevezte Jacques-ot. 1987 nyarán egy másik képzésen is részt vett, a tulajdonos műhelyében végzett segédkezéseiért pedig további tanácsokat is kapott. Tizenhét évesen készen állt a versenyzésre, azonban fiatal kora miatt sem Kanadában, sem Olaszországban nem kapott licenszet, azt végül Andorra nyújtott neki. Így került 1989-ben az Olasz Formula 3-ba, ahol három szezont töltött el, mindenféle különösebben jó eredmény nélkül. Csalódottságát Japánban próbálta levezetni, ahol azonban már rá talált a sikerre: 1992-ben három futamgyőzelemmel az összetett 2. helyén végzett a Japán Formula 3-ban, a Makaói Nagydíjon pedig 3. lett Rickard Rydell és Pedro Lamy mögött. Ezt követően Craig Pollock meghívására részt vett a Formula Atlantic sorozat trois riviéres-i versenyén, ahol 3. lett. Pollock ennek hatására az Észak-amerikai Toyota Atlantic szériába hívta Jacques-ot, ahol a szezon 15 versenyéből ötöt megnyerve a bajnoki címre is esélyes volt, azonban győzelmei mellett temérdek vezetői hibát követett el, így csak 3. lett a tabellán.

Ennek ellenére csapata, a Forsythe/Green Racing 1994-re az IndyCar-ba léptette Jacques-ot, ahol viszont már első szezonjában impresszív teljesítményt nyújtott. Három nullázást követően a szezon negyedik futamán, az Indy 500-on a 2. helyen ért célba, majd szeptemberben, a Road Americán megszerezte első futamgyőzelmét. A szezont az összetett 6. helyén zárta, begyűjtve az év újonca címet. 1995-ben is maradt a csapatnál, Miamiban ráadásul rögtön győzelemmel indította a szezont. Phoenixben 5.-, majd Nazareth-ben 2. lett, ezt követően pedig egy futam közben kapott kétkörös büntetés ellenére visszaküzdötte magát és megnyerte az Indy 500-at! További győzelmeket aratott a Road Americán és Clevelandben, a szezon végén pedig viszonylag hullámzó teljesítménye ellenére bajnokká avatták!

jacques villeneuve 1995 indy500
Az 1995-ös Indy500 megnyerése után

Teljesítményére felfigyelt Frank Williams, aki mindössze néhány tesztet követően kétéves szerződést ajánlott Jacques-nak Forma 1-es csapatába, opciós joggal egy harmadik szezonra. Már legelső futamán, Melbourne-ben nyerhetett volna, azonban egy olajszivárgás miatt végül csak 2. lett csapattársa, Damon Hill mögött. Argentínában újra 2. lett, majd a szezon negyedik versenyén, a nürburgringi Európa Nagydjíon megszerezte első futamgyőzelmét is! A szezon közepén zsinórban hétszer állhatott dobogón, további győzelmeket aratott Silverstone-ban, a Hungaroringen és Portugáliában, a szezont pedig az összetett 2. helyén zárta Hill mögött. Teljesítményével a Forma-1 történetének legeredményesebb újonca lett, rekordjait 2007-ben tudta beállítani Lewis Hamilton.

Az 1997-es szezonra új csapattársat kapott Heinz-Harald Frentzen személyében, a világbajnoki címért pedig ezúttal a ferraris Michael Schumacherrel kellett megküzdenie. Az idény során Jacques tíz pole-pozíciót szerzett és hétszer győzött, azonban öt kiesése (ebből négy vezetői hiba vagy baleset miatt) és suzukai kizárása miatt az utolsó futam előtt Schumacher vezette a tabellán. Jerezben a német a rajttól kezdve vezetett, Jacques azonban a 48. körben előzési kísérletet indított a vb-címért. Schumacher kétségbeesésében ráhúzta a kormányt a Williamsre, aminek következtében megsérült a felfüggesztése és feladta a futamot. Jacques viszont a sérült autójával is célba ért a 3. helyen, ezzel pedig világbajnok lett!

Úgy tűnt, ő a jövő nagy csillaga, bajnoki címét követően azonban karrierje villámgyorsan leszállóágba keveredett. Történt ugyanis, hogy a Williams sztártervezője, Adrian Newey átigazolt a McLaren-Mercedeshez, ennek hatására pedig a grove-i istállónak erőforrásokat szállító Renault úgy döntött, a szezon végeztével hátat fordít a Forma 1-nek. A Williams, valamint a Renault másik partnercsapata, a Benetton így 1998-ra csak egy korábbi fejlesztésű és lényegesen gyengébb erőforrást kaptak (amit a Williams Mecachrome-, míg a Benetton Playlife néven használt), amivel Jacques-nak és csapattársának, Frentzennek nem lehetett esélye nemhogy a futamgyőzelmekre, de igazán a dobogókra sem. Két 3. helyet azért elcsípett, de a tabellát csak az elkeserítő 5. helyen zárta, 79 ponttal a bajnok Mika Häkkinen mögött.

Miután szerződése lejárt a Williamsszel, Jacques 1999-re a Tyrrellt felvásárló British American Racinghez igazolt, amelynek társtulajdonosa az időközben a menedzserévé vált Craig Pollock volt, sőt részvényesként maga Jacques is érdekelt lett a világbajnoksághoz újoncként csatlakozó istállónál. A nagy elvárások ellenére a BAR katasztrofális szezont produkált, Jacques az első tizenegy versenyen egyaránt kiesett (Barcelonában váltóhiba miatt a 3. helyről), majd Belgiumban még egy ijesztő balesetet is elszenvedett. Az idényt pont nélkül zárta, ennek ellenére hűséges maradt a csapatához, amely az új motorpartnertől, a Hondától várta a megváltást.

A 2000-es szezon már valamivel jobban alakult. Jacques egy 4. hellyel nyitott Melbourne-ben, majd ugyanezt az eredményt megismételte Magny-Cours-ban, Spielbergben és Indianapolisban is, az év végén pedig a 7. helyen zárt összetettben. 2001-ben összejött az első dobogó is a BAR-ral, miután 3. lett Barcelonában, majd ugyanebben a pozícióban végzett Hockenheimben is. A szezont újfent a 7. helyen zárta, stabilan verve csapattársát, Olivier Panist.

2002-ben aztán fordulóponthoz érkezett, miután Pollockot David Richards váltotta a csapat élén. Jacques innentől nem érezte magát kényelmesen a csapatnál, valamint Richardsszal sem szimpatizált soha, ami meg is látszott az eredményein. 2002-ben csak elszórtan szerzett néhány pontszerző helyet, majd 2003-ban – miután már fiatal csapattársa, Jenson Button is rendszeresen megverte – a szezonzáró előtt Richards bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg Jacques szerződését. A kanadai ász ezen olyannyira megsértődött, hogy a Japán Nagydíjon már rajthoz sem állt, helyét Takuma Sato vette át. 2004-re Jacques ülés nélkül maradt, azonban az idény utolsó három futamára beülhetett a Renault-hoz, miután Jarno Trulli átigazolt a Toyotához. Egyszer sem tudott pontot szerezni, és mindannyiszor körhátrányban ért célba.

A renault-s fiaskót követően némi meglepetésre kétéves szerződést kötött a Sauber istállóval, ahol a fiatal Felipe Massa lett a csapattársa. Melbourne-ben a kaotikus időmérő edzésen a 4. helyre kvalifikált, első pontjait azonban csak a szezon negyedik futamán, Imolában tudta megszerezni. Rendszeresen lassabb volt, mint Massa, a szezon közepén folyamatosan azt rebesgették, hogy még az idény vége előtt megválik tőle a csapat. Alexander Wurztól kezdve Anthony Davidsonon át gyakorlatilag az összes tesztpilóta bejelentkezett az üléséért, Peter Sauber azonban végül kitartott mellette, amit a belgiumi esőversenyen egy 6. hellyel hálált meg. A szezont 9 ponttal zárta, szemben Massa 11 egységével.

jacques villeneuve 2005 kanada
A 2005-ös idény felemásan alakult Jacques számára, néhány villanást leszámítva rendre a vert mezőnyben autózott. Itt épp Kanadában, ahol szintén nem tudott pontot szerezni (Massa 4. lett).

Noha nagyon úgy festett, hogy itt véget ér F1-es karrierje, végül a Saubert felvásárló BMW is megtartotta Jacques-ot gyári csapatába 2006-ra, köszönhetően tapasztalatának és annak, hogy népszerű volt a szponzorok körében. Csapattársa a BMW kegyeit élvező Nick Heidfeld lett, akitől aztán rendszeresen lassabbnak bizonyult. A Francia Nagydíjjal bezárólag Jacques összesen 7 pontot gyűjtött, Hockenheimben aztán balesetet szenvedett. Mint később kiderült, ez volt az utolsó Forma 1-es futama, a BMW ugyanis arra hivatkozva, hogy Jacques a németországi balesetben állítólag megsérült, a csapat tesztpilótáját, Robert Kubicát ültette be a helyére a Hungaroringen. Miután a lengyel azonnal jól szerepelt, az 1997-es bajnok sorsa meg is pecsételődött az együttesnél. Máig nem derült ki pontosan, hogy mi volt ez a bizonyos sérülés, egyes újságírók szerint az egész baleset csak ürügy volt a csapat számára, ugyanis már régóta meg szerettek volna szabadulni a kanadai versenyzőtől…

Jacques tehát dicstelenül, kiégve távozott a Forma 1-ből, autóversenyzői karrierje azonban korántsem ért véget. 2007-ben a NASCAR-ba igazolt, valamint sportautó-versenyeken kezdett indulni. 2008-ban Nico Minassian és Marc Gené váltótársaként a 2. helyen végzett a le mans-i 24 óráson, később pedig megfordult a Speedcar Series, a V8 Supercars és a Stock Car Brasil sorozatokban, az amerikai ralikrossz bajnokságban, valamint a Formula E-ben is, hosszabb ideig azonban nem ragadt meg sehol és igazán kiugró eredményt sem ért el. A 2019-es szezont a NASCAR Whelen EuroSeries-ben töltötte, ahol a 8. helyen végzett összetettben. Itt indul(na) idén is, a szezon júniusban, Csehországban kezdődik.

Magánéletét tekintve Jacques nős, felesége Camila, akitől két fia van, Benjamin és Henri. Első felesége, Johanna szintén megajándékozta két fiúgyermekkel, akik a Jules és a Joakim nevet kapták. A család jelenleg Svájcban, Villars-sur-Ollon-ban él.

Jacques Villeneuve bombaként robbant be a köztudatba, világbajnoki címét követően azonban nem tudta visszaszerezni addigi formáját. Különös pályafutása ellenére mégis a Forma-1 egyik legnagyobb egyéniségeként került be az emberek emlékezetébe, manapság pedig rendszerint szélsőséges nyilatkozataival véteti észre magát. Isten éltesse sokáig!

Arcképcsarnok

Forma 1-es pályafutása során Jacques Villeneuve összesen 163 versenyen indult el, ezekből 11-et nyert meg és további 12 dobogós helyezést szerzett. 13-szor rajtolhatott a pole-pozícióból és 9-szer futotta meg a verseny leggyorsabb körét. Összesen 235 pontot gyűjtött és egy világbajnoki címet szerzett.

>> Olvasd el Portré sorozatunk többi cikkét is! <<

képek forrása: Reddit, Pinterest, Twitter, Wikimedia Commons, Formula 1 High Res Photos (Facebook), Honda Racing F1, LAT Images, AP Photo
felhasznált források:
Bruce Jones – A Forma-1 enciklopédiája (Ventus Libro Kiadó, 2005)
A Forma-1 krónikája (Springer Tudományos Kiadó, 2008)
az angol nyelvű Wikipédia cikke
az F1 Racing magazin 2008. májusi száma

Share on facebook
Facebook | Messenger
Share on twitter
Twitter
Share on reddit
Reddit
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email

Kapcsolódó írásaink

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.