Nem kevesebb mint fél éve várunk erre, de végre elérkezett: a hétvégén rendezik a 2021-es IndyCar szezon első futamát! A pandémia miatt kialakult “új világ” azt is elhozta, hogy a széria története során először kezdődik egy szezon Alabamában. A Barber Motorsports Park 2010 óta a naptár része (egyedül a tavalyi verseny maradt el) és átlagban az évad 2-4. versenyét rendezték itt korábban.
Hatalmas változások ugyan nem voltak az átigazolási piacon (értsd úgy, hogy nagy sztár nem váltott csapatot), de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a három nagy csapat csak tovább erősödött. Amint a lenti kép is mutatja, három majdnem (Grosjean és Johnson sem indul oválokon) teljes szezonos újonca lesz a mezőnynek, akik közül senkit sem kell bemutatnunk nektek!
A Kapitány legénysége a Supercars zseni McLaughlinnal bővült, Ganassiék Johnson és Palou érkezése miatt ugyancsak négy autósra nőttek a télen, míg bár Andrettiék idén egyel kevesebb teljes szezonos Hondát indítanak Marco részleges visszavonulása miatt, a Rossi – Hunter-Reay – Herta – Hinch négyes eléggé tiszteletet parancsoló. Sőt, azt kell mondanunk, hogy ha a pilóták elmúlt években nyújtott átlagteljesítményét nézzük (plusz Johnson meg McLaughlin számára időbe fog telni az átszokás, Ericsson nem éppen világverő és Pagenaud sem volt éppen kiegyensúlyozott az utóbbi időben), simán lehet hogy Andrettiék négyese lehet a legstabilabb (és utólag nézve nagyobbat nem is tévedhetett volna Csaba), persze ehhez az is kell, hogy Hunter-Reay feje fölül végre eltűnjenek azok a peches viharfelhők. Bár ami a bajnoki esélyeket illeti, szerintem továbbra is Dixon és Newgarden lesznek a favoritok.
Kivéve persze, ha a McLaren színekben versenyző SPM nem lép újabb szintet, és a házon belül még komolyabb riválist kapó O’Ward-Rosenqvist duó beleszól a csatába. Szívem szerint örülnék neki, ha végre ismét egy jó szezont futna Graham Rahal (valahogy mindig csak egy kevés hiányzik pluszban), pár nagyon jó eredményre pedig a Foytéknál “új otthonra találó” Bourdais-tól is várok, mint ahogyan Jack Harvey-nak is kijárna már lassan egy első győzelem.
A legnagyobb sötét ló pedig akár a Dale Coyne Racing is lehet, ahol a visszatérő Jones gyanúsan bizonyítani akar, mint ahogy az “új világba” elkalandozó Grosjean, illetve a pár futamra leehtőséget kapő Fittipaldi is.
Aki pedig utólag is elnézegetné, itt a szezon első fordulójának Spotter Guide-ja.
Időmérő: Patricio O’Ward szerezte meg a szezon első pole-pozícióját Barberben!
A Q1 első csoportja rögtön egy óriási csillaghullást ígért, hiszen a 12 autó közé bekerült mind a 4 Penske, Dixonon kívül az összes Ganassi autó, Sato, Hunter-Reay, illetve a tavalyi időmérőkön rendre meglepetéseket okozó Jack Harvey is többek között.
Azzal gyanúsan senkinek sem okozunk meglepetést, hogy “óriási kedvencünk” Dalton Kellett, az IndyCarhoz még nagyon szokó Jimmie Johnsontól is simán kikapva lett tök utolsó a csoportban, de valahogy tegnap Satonak sem ment- a korábbi Barber győztes szombaton csak 10. lett saját Q1-es csoportjában.
McLaughlin azonnal bizonyított, megközelítve csapattársai köridejeit, sőt az új zélandi újonc továbbjutása is kellett ahhoz, hogy Simon Pagenaud ne jusson tovább- bár a francia nem hetedikként esett ki, hanem Ed Jones végzett az igencsak szerencsétlen pozícióban. Az etap két pozitív meglepetése a Ganassi autók voltak, hiszem Ericsson folyamatosan továbbjutó helyen állva ment simán tovább, mint új csapattársa Palou körrekordal nyerte meg a csoportot. A három Penske és két Ganassi mellett Harvey jutott még tovább, tehát Hunter-Reay időmérője is hamar véget ért.
A második csoport tehát egy rakás Andretti autó, és a teljes Arrow McLaren SP legénység csatáját hozta el nekünk. Az etap azonban rövid ideig tudott akadály nélkül futni, hiszen előbb Hinch falazott, majd nem sokkal a leintés előtt Rosenqvist ragadt a sóderben, aki ugyan továbbjutó helyen állt, de a szabályok értelmében, a sárga okozása miatt elvesztette körét- tehát ma csak a 22. helyről rajtolhat a svéd. A Q1/2 igazi sztárja O’Ward volt, akinek köreit látva fel sem merült a kérdés, hogy ő nyeri-e a csoportját, de a nagy meglepetést az a Grosjean okozta, aki 1 ezreddel kikapva lett második, a szintén váratlanul jól teljesítő Conor Daly előtt. Rossi-Dixon és Herta továbbjutása kevésbé meglepő, utóbbi versenyző viszont mindent kihozott autójából az edzésen elszenvedett balesetet követően. VeeKay volt a kellemetlen 7. helyen záró, míg az számomra meglepő volt, hogy simán kiesett Bourdais és Rahal is (az csak szokásos, hogy Chilton volt a balesetet nem szenvedők közül a tökutolsó).
A Q2-be tehát 3-3 Penske és Ganassi, 2 Andretti autó, valamint Grosjean, O’Ward, Harvey és Daly jutottak be.
Utóbbi kettős pedig itt már nem sok vizet tudott zavarni, egyedül a még szériához szokó McLaughlint megverve. Grosjean azonban ismét váratlant húzott, kevesebb mint egy tizeddel lemaradva a Fast Six közé jutásról, megverve többek között Newgardent és Hertat is- tehát a francia IndyCar kalandja igencsak pozitívan indult.
O’Ward diadalmentébe viszont innentől senki sem tudott beleszólni. A fiatal mexikóihoz képest csak Power tudott tizeden belül autózni a Q2-ben, majd Rossi a Fast Six között, de minden etapot megnyerve, gyönyörűen szerezte meg második IndyCar pole-pozícióját.
A fenti mondattal nagy titkot nem árultam tehát el: Power jutott másodikként tovább a leggyorsabb hatba, mellettük a 3 Ganassi autó, Palou-Ericsson-Dixon sorrendben, illetve egyetlen Andrettisként Alex Rossi.
Az amerikai pedig ezt ki is maxolta, hiszen ma ő rajtolhat O’Ward mellől az első sorból, Palou és Power elől, míg a harmadik soron a ganassis csapattársak, Scott Dixon és Marcus Ericsson osztoznak a magyar idő szerint 21:30-kor rajtoló futamon.
Az első 12 helyzett a rajtrácson:
O’Ward-Rossi
Palou-Power
Dixon-Ericsson
Grosjean-Newgarden
Herta-Daly
Harvey-McLaughlin
A Futam beszámolója: nem akármilyen klub tagja lett Álex Palou: Michael Andretti és Dan Wheldon óta az első, aki rögtön nyerni tudott ganassis debütversenyén!
A spanyol fiatal pedig nagyon magasra tette a lécet a saját maga számára is, hiszen az utóbbi években Ed Jones és Rosenqvist is részben “megbukott” a tízes autóban, a hétvégén pedig alapvetően jól mentek Chip bá’ autói, tehát kelleni fog még néhány forduló ahhoz, hogy eldöntsük: megtalálta-e végre Ganassi Dixon megfelelő társát és akár utódját is? Minden esetre rég láttam ennyire boldognak a csapatfőnököt egy verseny után. A közvetítés alatt egyben azt is megtudhattuk Marty Snideréktől, hogy Servia mellett Palou az egyetlen spanyol, aki meg tudott nyerni egy IndyCar futamot. Sajnos időm nem volt pontosan leelenőrizni, hogy ez csak a CART/IRL/Champ Car/IndyCar érára vonatkozik-e, vagy a teljes amerikai open wheel versenyzésre.
A nagy győztesek mellett pedig nagy vesztesek is vannak: én magam is nagyon sajnáltam O’Wardot, akinek még a dobogóra sem sikerült felállnia az eltérő taktika miatt. Tény, hogy a mexikói sem volt annyira stabil mint szombaton, egyben jó kérdés, hogy az Ericsson mögé szorulás vette-e el a dobogós esélyeit. Bár a verseny végére amúgy is igen nehézzé vált az előzés (mondjuk pont tőle láttunk egy nagyon szép előzést Palou ellen az első kiállások után), tehát ha 2-3 körrel hamarabb éri utol Dixont sem biztos, hogy át tudja ugorni az új-zélandit, hogy Power és Palou után repesszen. Bár a negatív meglepetések egyik legnagyobbját a szintén első sorból rajtoló Rossi produkálta, aki az első kiállás után még átugrotta a mexikóit, viszont végül teljesen a mezőnybe szürkülve, a kilencedik helyen ért célba.
A futam menetéről túl sokat nem akarok beszélni. Egy-egy ponton soknak is tűnt a 90 kör, főleg a 2-3. kiállások között-után csendesedtek le nagyon az események. Ami a rajtbalesetet illeti, Newgardent hibáztatni nem érdemes túl sok miatt- tény, hogy az utóbbi időben voltak neki is váratlan hibái- de ez tipikus rajtkalamajka volt. Azt továbbra sem tudom, hogy szerencsétlen RHR feje fölül mikor tűnnek el azok a viharfelhők, egyben a baleset kb. hazavágta a rosszabb rajthelyről kezdő élmenőket, pontot téve pl. Rosenqvist kimondottan rossz hétvégéjére is.
Visszatérve a pozitív dolgokhoz, Dixon a szürke zseni módjára állt dobogóra (9. alkalommal Alabamában, de az a győzelem csak nem akar itt összejönni neki😅), de ez az, amit máskor Power nem tudott összehozni, az ausztrál többször le is nyilatkozta, hogy másképpen áll fejben az idei szezonhoz, ezt pedig azonnal láthattuk, messze legjobb Penske pilótaként teljesítve a hétvégét (Pagenaud a vártnál is szürkébb volt tegnap). Hasonlóan jól taktikázva és jó versenyt futva kell kiemelni az 5-7. helyeken célbaérő Bourdais-VeeKay-Rahal triót. Közülök is főként a hollandot illeti meg a dícséret, aki ugyan belekeveredett a rajt utáni káoszba, ennek ellenére zseniálisan zárkózott fel- ellenben csapattársával, Dalyvel- az amerikai egy jó rajhelyet követően egy nagyon szürke futamot teljesített.
Az újoncok közül a futamon is Grosjeant illeti meg a legnagyobb elismerés: bár veszített pár pozíciót a francia, első versenyén a top tízben zárt, míg pl. Johnson kicsit esett-kelt a tegnapi versenyen.
A top tíz célbaérő:
Palou- Power- Dixon- O’Ward- Bourdais- VeeKay- Rahal- Ericsson- Rossi- Grosjean
Eltunyulni pedig nem is fog hagyni minket a széria, hiszen vasárnap folytatódik a hajsza St. Pete-ben, míg május első hétvégéjén két futamunk is lesz Texasban!
A címlapkép forrása: az IndyCar és a Chip Ganassi Racing hivatalos média felületei
