Formula E: a sorozat amit egyszerre szeretünk és utálunk, 4+1 személyes gondolatban!

Tudjátok van ez az elektromos formula autós széria, amit alapvetően mindenki szeret hangoztatni, hogy mennyire ki nem állhat, de aztán valahogy mégis mindig ugyan azokat az arcokat látjuk panaszkodni a versenyek után, tehát ismét megnézték, ahogyan tettük azt mi is, közben pedig nekünk sem tetszenek folyton a látottak. Csaba elég régóta itt van a két Zónánál, szóval megszokhattátok, hogy folyton okoskodik, ezúttal pedig úgy gondolta – természetesen az újabb káoszt és a di Grassi féle “csodás húzást” követően- hogy végre itt az ideje kicsit nekiesni a Formula E-nek, picit játszani a megmondóembert, és eldönteni, hogy ez a sorozat-e a tökéletes love-hate relationship

A felvezetés után talán dióhéjban annyit, hogy sosem voltam egy óriási rajongója a sorozatnak, de a haterek közé sem tartoztam. Anno izgalommal telítve néztem meg a széria első futamát, bár az első 3-4 szezonból olyan rengeteg versenyt nem láttam, a Gen 2 éra kezdete óta pedig talán úgy az események felét követtem élőben, néha vissza-visszanéztem pár futamot, idén pedig ha jól számolom hat vagy hét versenyt láttam az eddigi 13-ból.
Tehát olyan 1.5-es a sorozat a képzeletbeli ranglétrámon. Magyarul ha megy élőben bármi ami jobban érdekel, vagy (nem szégyen bevallani) amihez jobban értek, gyakran átkerül második képernyőre, vagy ha szombat este jobb program alakul, akkor nem biztos, hogy visszanézem a versenyt.

1.🏎 Maga a széria és amit képviselni akar:
Nem mondok sok újat azzal, hogy sokan már a koncepció miatt elítélik az egész Formula E-t, és itt nem csak az elektromos versenyzésre gondolok.
Utóbbi sem egy utolsó szempont (főleg az idősebbek számára), viszont 7 éve fut a széria, nagyon újat alkotva érkezett és ma már fel sem tűnik annyira, hogy elindult közben egy eTCR, Extreme E, “elektromosodik” a rallikrossz stb. de ezek még csak ötlet szintjén sem biztos, hogy léteztek, amikor a Formula E-t már élőben nézhettük. A hang hiánya egy örök vita tárgya lesz, de a baj inkább azzal van szerintem, hogy az immár FIA világbajnoki státuszt megkapó sorozatnak nincs egy egyértelmű helye a motorsport ranglétrán.

2. 🥈 A mezőny olyanokból áll, akik amúgy sem F1-be valók???!
És itt át is vezethetjük egy új gondolatmenetre az előző bekezdésben megfogalmazottakat. Nagyon gyakran a Formula E “fejéhez vágják”, hogy itt amúgy is csak olyan versenyzők vannak, akik vagy nem jutottak volna el (tehetség hiányában) a Formula 1-ig, vagy pedig onnan “kibukott” nevek, mint egy Vergne vagy Buemi.

Ez pedig szerintem badarság!
Vergne pl. anno semmivel sem volt rosszabb mint egy Ricciardo (anno szívesebben is láttam volna a franciát Vettel oldalán 2014-re), Buemi pedig annyi mindent nyert az a 10 év alatt amióta kitették a Toro Rossotól, hogy egy rossz szavunk sem lehet rá. És igen, a Formula E olyanoknak is esélyt biztosít, akik jók a junior együléses szériákban, de anyagi okok miatt még F2-ig sem tudnak stabilan eljutni, pedig a tehetségük megkérdőjelezhetetlen (pl. Robin Frijns vagy Nick Cassidy). Persze vannak nagyobb nevek, akik már a csúcson picit túljutva, marketing (a sorozat szempontjából) érték miatt is vannak itt (Massa vagy a lassan 40 éves Lotterer), de amíg Raikkönen 42 évesen az Alfa Romeo kormányát tekergeti, addig ez nem indok a Formula E-t szidni!

3. 🚗 Olcsó marketingszéria az autógyártóknak, akik emiatt nem szerepelnek más motorsportban?
A harmadik szempontunk eléggé egy kétélű penge. Tény, hogy a sokkal olcsóbb Formula E már a DTM-nél is vonzóbb lett a gyártóknak, az LMDh születőben levő sikersztorija viszont megmutatta, hogy ez nem varrható teljesen a Formula E nyakába.
Azonban a BMW és Audi kilépése abba az irányba is kitekinteni enged, hogy a viszonylag lassan fejlődő (és emiatt is olcsó) Formula E rövidtávon “zsákutca” is lehet pár gyártónak, és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a hajtásláncokon és váltókon kívül eléggé faékegyszerű technológiát és “kamu aerot” használó autók hát nem éppen a motorsport csúcsa.
Az érem másik oldala viszont az, hogy pl. egy Mitch Evans vagy Sam Bird semmilyen más szériában nem mondhatná el, hogy a Jaguar gyári versenyzője, és számos olyan fiatalnak vagy már elismert versenyzőnek adott egy második esélyt a széria, akik mondjuk a gyártó kilépése, vagy anyagi gondok, akár 1-2 szürkébb szezon miatt álltak a bizonytalanság szélén (pl. Eduardo Mortara vagy Tom Blomqvist, de akár Vandoorne is ide sorolható).

4. 🚨 Az egész széria egy szervezetlennek tűnő káosz, #Mikiegérpályákkal és túlzó büntetésekkel szabályozva???
Talán most értünk ahhoz a ponthoz, ahol nem a legkönnyebb pozitívnak maradni.
Igazából a “káosz” relatív, és főleg a második generációs autók érkezésével vált teljesen kiszámíthatatlanná a bajnokság. Addig egy Buemi vagy di Grassi uralni tudta a mezőnyt, most meg pl. két dobogóval, az amúgy elég szürke szezont futó Alex Lynn a semmiből lépett elé bajnoki esélyessé bő egy nap alatt.
A hatalmas random faktor nagyon élvezhetővé tudja tenni a bajnokságot (és most hullassunk el pár könnyet a Dragon és NIO versenyzőkért, akik alatt ehhez nem elég jó a technika) de ez a kegyetlen kiszámíthatatlanság sokak számára már-már eltolja az egészet a komolytalanság irányába. Azt azonban senki sem veheti el a sorozattól, hogy ennyire kiélezett bajnoki csatát nagyon kevés széria tud felmutatni.

A versenypályák kilétéről már annyi vita folyt, hogy túl sok okosat nem tudok hozzátenni. Idén láthattuk Valenciában, hogy egy klasszikus épített pályán azért nem ad körömlerágós izgalmakat a Formula E sem. Tehát a teljes váltás még messzinek tűnik, viszont a szervezőknek és pályák tervezőinek ügyelni kellene arra, hogy 1-1 városi helyszín ne legyen röhej tárgya csupán az innováció és feeling meg látványosság miatt. Monacot még lenyeli az ember, az egy klasszikus helyszín, de pl. most Londonban is ezek a nagyon lassú, több mint 90 fokos kanyarok nagyjából arra voltak jók, hogy az előzési kísérletek negyedéből koccanás vagy baleset legyen.

Daniel Abt autóját emelik fel a 2020-as mexikói hétvége első szabadedzésén. A Hermanos Rodriguez pálya kapta talán a legkevesebb kritikát az évek alatt. [kép forrása: E-Formel.de]

A Formula E szabálykönyve és büntetési rendszere az simán túl szigorú, abszurdnak tűnő. Számomra egyértelműen a sorozat fő (és talán egyetlen) negatívuma.
Alapvetően ha már a versenyek fele egy káosznak tűnik, mindezt “megsózni” erős, néha logikátlan büntetésekkel elveszi az emberek kedvét az egésztől. Ismerjük az FIA-t, de a Formula E bírái közé mintha direkt azokat a munkatársaikat sorolnák be, akiknek fétise a versenyzők büntetése.
Tudjátok rólam, hogy nem vagyok egy technikai zseni, tehát a széria maximális teljesítmény használat korlátozásaival nem igazán vagyok képben. Az azonban laikusként is zavaró, hogy verseny közben csökkentik mindenzt pár kilowattal, ha mondjuk van pár biztonsági autós fázis, és természetesen lesz egy csapat, aki ezt megszívja (saját vagy szoftver hibából- idén a Nissan e.dams mélytorkozik elég rendesen). Az egyszerű néző pedig csak annyit lát, hogy valami fura ok miatt megint kizártak egy dobogóst vagy győztest- és azonnal rákenheti a komolytalanságot a sorozatra. Például a mexikói gumimizériát azóta sem értjük teljesen.
***Di Grassi mai kizárása ennél picit megosztóbb történet, amíg a telemetriat nem mutatja ki, hogy tényleg megálltak a kerekei is a boxban, addig fölösleges erről vitázni.

4.1 👶👨👴 Kik is a sorozat célközönsége? Avagy más nézőpontból a Fanboost és az Attack Mode.
Mivel egy új technológiákat propagáló bajnokságról beszélünk, alapvetően egyértelmű, hogy a Formula E főleg egy fiatalabb közönséget célozna meg. Kérdés, hogy ez mennyire tud működni?
Motorsportot nézni nagyon rég nem tartozik alapvetően “menőnek” sok közegben, és az F1 talán az, amit még szokás valamennyire “divatból követni”, viszont egy Formula E szerű széria szerintem nem jut el az átlag tizenéveshez.
Ebből a szempontból a Fan Boost számomra mindig olyan kétízű volt. Van egy sorozatod ahol alapvetően eléggé egyforma autókkal harcolhat húsznál több toppilóta, aztán párnak adsz egy jogtalan plusz teljesítménymorzsát. Természetesen sok rajongó ezzel azt érezheti, hogy beleszól az eseményekbe és nem csak egy passzív szemlélő. Viszont visszatérve az előző gondolatmenethez, gyanúsan a 17 éves Pistike nem a Fanboostra fog szavazni, hanem pár “felülettel arrébb”, apuka-anyuka kártyájáról donatelni, hogy Marcsikában jobban rezegjen az okosvibri. Elnézést, van amikor Csaba nem szeret köntörfalazva fogalmazni.  😀

Az Attack Mode ellenben nem lenne annyira rossz, viszont ebben a megvalósítási formában simán veszélyes. A cél egyértelmű, hiszen az azt felvevőnek szinte lehetetlen pozícióvesztés nélkül megúszni a dolgot, tehát oda lesz rakva előzgetni és határozotabban versenyezni. Viszont nem egyszer azt láttuk, hogy kevésen múlott egy komolyabb baleset a váratlanul Attack Mode-ot felvenni akaró és emaitt teljesen más íveket autózók miatt. Aztán arról nem is beszélve persze, hogy egy picit szűkebb ívvel fordulva le is lehet maradni az aktiválásról.
Szerintem ez volna az a “probléma”, amit mindenképpen orvosolnia kellene a sorzatnak rövidtávon.

Ennyi talán elég is így ízelítőnek. A poszt írását kicsit a Ground Effectes kollégák kommentje is motiválta. Ők úgy fogalmaztak, hogy: a “nagy presztízsű bajnokság” több sebből vérzik, mint amennyi kötszert a világon legyártottak.
Ez meg úgy elgondolkodtatott, hogy mennyire lehet a Formula E alapvető problémáit egy pozitívabb szemszögből megközelíteni. Hogy ez mennyire sikerült nekem, azt döntsétek el ti, és várjuk a véleményeket a hozzászólásokban! 

Címlapkép forrása: az FIA hivatalos oldala

Facebook | Messenger
Twitter
Reddit
WhatsApp
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.