A papírforma érvényesült a szezonzárón? Igazából igen. Izgalmas volt az utolsó futam? Háááát, az első 20 kör után nem igazán. Milyen szezont zártunk 2021-ben? EGY FELEJTHETETLENT!
Miután a szombati időmérő eléggé borzolta a kedélyeket, a bajnoki cím egyik várományosa a rajt után nem sokkal azonnal a purgatóriumban találta magát, hiszen Ed Jones úgy gondolta, hogy az év ötlete azonnal, mindent odarakva megelőzni Hinchcliffe autóját, közben pedig a kanyar háááát hamarabb véget ért, és hátulról megpöckölte szegény O’Wardot, aki teljesen ártalmatlan résztvevője volt az eseményeknek és megforgása után csupán a mezőny végéről folytathatta a versenyt… És sajnos azt sem túl sokáig, hiszen az eltalált féltengely megadta magát… Ugyan az ASMP becsületből megjavította az autót és a mexikói fiatal rövid időre visszatért a pályára, de 30+ kör hátrányban nem volt értelme befejeznie a versenyt. Maradjunk annyiban, hogy nem dícsérte Jones-t az eset után – aki a kapott büntetés ellenére is – egész korrekt futamot teljesített összességében.
Ami a többiek versenyét illeti, nagy kavarodást nem láttunk a rajt után, ennek ellenére az első 20 kör elég izgalmasra sikeredett, hiszen a mezőny közepéről rajtoló Herta kést játszott a vajban, és Grosjean is meg-megküzdött riválisaival a jobb helyekért. Az első sárga zászlót amúgy nem O’Ward okozta, hiszen a kiforgatott ASMP pilóta saját erőből tovább tudott menni, ellenben a káoszban lefulladó Bourdais nem igazán. És bár azon a ponton a négyszeres-bajnok francia versenyét is kukának ítéltük meg, a későbbi sárgák miatt, jó taktikával a középmezőnybe lépett előre, a verseny utolsó negyedét pedig bőven a top tízben töltötte, végül a nyolcadik helyen meglátva a kockás zászlót. És amúgy pár kiforgás utáni lefulladást leszámítva tiszta volt a verseny. Egyedül Ericsson találta meg látványosabban falat (úgy, hogy menteni kellett az autóját), Rossival csatázva, illetve volt egy Daly-Askew koccanás is a futam végén, de ott egy kis újraindítós-segítség után saját kerekeken haladtak tovább.
Visszatérve az élmezőnybe, a rajt után Newgarden egyáltalán nem tudott ellógni Dixontól, míg a harmadik helyen haladó Pókembert Rosenqvist szorongatta hosszú körökön keresztül. Josef pedig ugyan végig jó tempót autózott tegnap este, nem tudott kiemelkedni a mezőnyből, ellenben a kicsit “kárpótlás futamot teljesítő” Hertával, aki az első kiállások után már a top ötben volt, majd a sárgák és újabb kiállások közepette győzelmi pozícióba lépett. A verseny utolsó harmadában pedig azt láthattuk, hogy Newgarden ugyan szorongatná Hertát a győzelemért, de mivel Palou is ott volt pár hellyel mögöttük, nem igazán tett fel mindent egy lapra a kétszeres-bajnok Penske versenyző. Paloura térve, a bajnoki favorit a verseny első 40-50 körét biztonsági autózással lehozta a 8-10. hely környékén. Ugyan az előtte autózó Hinch lassabb volt, Palou értelmetlenül nem ment bele semmi fölöslegesbe. Majd az utolsó előtti kiállása után Hinch nagyon nem tudott a lágy gumikkal mit kezdeni és egy hosszabb pillanat alatt a top 15 végén találta magát az első hat helyett…
Miután Hinch hátracsúszott előle, és Rosenqvist is hátraesett, az élen haladó Castroneves meg Rahal eltaktikázta magát (erről részletesebben mindjárt), az utolsó 20-30 körre Palou a top ötbe került és simán lehozta a versenyt a csapattárs Dixon mögött, a negyedik helyen. És akkor Helioék… Nos történt ugyanis, hogy az összes élmenő ki tudott állni sárga alatt, kivéve a dobogóra simán esélyes Heliot (valahogy az eltaktikázást az utolsó Penske évei alatt túl sokat láttuk…), majd amikor végre muszály volt a pitbe látogatnia, egy jó 15-20 körrel a többiek után, maximálisan kics*sződött, hiszen a Meyer Shank Racing gyorsan reagált egy teljes pályás sárgának tűnő esetre, ami végül csak adott szektoros sárgát hozott – tehát kvázi mindenki versenytempóban körözött amíg a kerekeit cserélték – és a brazil veterán teljesen a mezőny sűrűjébe esett vissza, méghozzá úgy, hogy muszáj volt ezen kívül is kiállnia még egy alkalommal, az utolsó 15 körben… Ugyan ebbe a f*szerdőbe Rahal is sikeresen belefutott (Portlandhez hasonlóan), bár az RLL pilóta ezúttal a mezőny közepéről került jó helyre a többiek gyorsabb kiállása miatt, de sokkal több benne lett volna az ő versenyében is.
Herta tehát – bár nem annyira simán – de domináns győzelmet aratott, ismét a legtöbb kört vezetve Newgarden és Dixon előtt, míg Palou a negyedik helyen célbaérve egy nagyon megérdemelt bajnoki címet szerzett!
A spanyol 24 évesen, mindössze a második szezonjában lett bajnok, ami pont csapattársa, Dixon 2003-as szezonja óta a legnagyobb ilyen kaliberű teljesítmény a szériában. Dixon ugye akkor 23 évesen lett bajnok, és kvázi részben első szezonban, hiszen első éve volt az IndyCar-ban ugyan, de előtte két évet teljesített a CART-ban, a másodikat immár Ganassiékkal. És ha tovább akarunk hasonlítgatni, Sam Hornish Jr. ugyancsak második szezonjában lett bajnok 2001-ben (mindössze 22 évesen), és ő 2002-ben duplázni is tudott. Palou egyben az IndyCar első spanyol (mivel hivatalosan katalán még nem lehet) bajnoka lett, és Pagenaud 2016-os szezonja óta az első európai, aki magasba tudta emelni az Astor-kupát. Chip Ganassi csapata pedig sorozatban második (összességében 14.) bajnokot adta a szériának. Végül 549 ponttal zárta a szezont, 38-cal megelőzve Newgardent és 62-vel a kiábrándító évadzárót kapó O’Wardot (Dixon tegnapi dobogójával 6 ponttal zárt a mexikói mögött).
A futam első tíz helyezettje: 🏅Herta🥈Newgarden🥉Dixon-Palou-Pagenaud-Rossi-Harvey-Bourdais-Sato-Power
Ránézve picit az eredményekre és úgy az idény összképére, durva belegondolni, hogy Pagenaud ötödik helye a harmadik legjobb eredménye lett idén, és lassan várjuk majd a bejelentést, hogy valami csoda folytán marad-e a Kapitány versenyzője, vagy ahogy a pletykák is emlegetik, az MSR-nél köt majd ki.
Herta három győzelemmel, az összetett ötödik helyen zárt, de felemás éve miatt majdnem 100 ponttal maradt le a címről. A jövőben azonban egy nagyon komoly rivális lehet! Hunter-Reay és Hinch futama tökéletes összefoglalása volt a szezonjuknak és továbbra sem tudni, hogy kapnek-e bárhol ülést 2022-ben.
Az év újonca (egyedüli teljes szezont futó “zöldfülűként”) Scott McLaughlin lett, aki éppen csak lecsúszott tegnap a top tízről, összetettben pedig a 14. pozícióban zárt, pont egy hellyel Grosjean előtt, akinek Long Beach-ben kinézett egy jó eredmény, de végül a tengely-fal puszi miatt a pitben végezte a versenyt, igencsak dühösen.
Az idényt pedig a véglegességig lehetne még elemezni – talán megteszem a közeljövőben – azonban még ma kaptok tőlem egy újabb részt az Uborkaszezon sorozatból, hiszen a szezonzáró hétvége utolsó napján is érkezett egy hivatalos bejelentés, valamint pár új sajtóértesülés!
A széria most egy 5 hónapos szünetre megy, de igyekszünk titeket az aktuális hírekkel képben tartani. SOHA ROSSZABB SZEZONT!
2 válasz