Két héttel ezelőtt, egy “nulladik résszel” vezettem fel nektek új sorozatunk, amiben a motorsporthoz kapcsolódó gyűjteményeinket, emléktárgyainkat mutatjuk be. Az esetemben ez – egyebek mellett – a makettgyűjtést takarja.
A fent linkelt interjúban – amit utólag is köszönök Iringónak – nagyjából felvezettem, hogy nem egy “klasszikus gyűjtő” vagyok, hanem a motorsport szeretete hozta magával számomra ezt a hobbit. Mivel nagyon kevesünk fog valaha ott tartani, hogy kedvenc versenyautóiból egyet is meg tudjon vásárolni, a makettek gyűjtögetése kicsiben kárpótol minket. Amikor az ember néhány polcra rá tudja zsúfolni az autóversenyzéshez kapcsolódó emlékeinek jelentős részét, egyeseknek tűnhet egy gyerekes hobbinak, számunkra gyűjtőknek viszont öröm ránézni erre, sok kellemes pillanatot felidézve. Én szerintem azért is lógok ki a gyűjtők csoportjából, mert nem vadászok a legdrágább, legritkább modellekre, ha számomra nem rendelkeznek emocionális értékkel. Szintén nem vagyok az adok-veszek, visszaforgatom a pénzt “bizniszmen”, mint ahogyan gyanúsan egyikünk sem az a motorsport merch gyűjtők közül.
Természetesen nekem is vannak csapatpólóim, magazinok, tematikus könyvek, sapkák, rakás régi poszter ott porosodik még gyerekkori szobám falán – ebből párat láthattatok a Kimit búcsúztató cikkemben – de ezeket nem gyűjtöm stabilan, csak kivételes alkalmakkor szerzek be egyet-kettőt belőlük. Erdélyiként kimaradt gyerekkoromból a kimegyünk családostól a Hungaroringre pillanat, emiatt talán a csapatruházat, és más merch termékek vásárlása kevésbé vonzott, mint másokat csapatunkból, vagy közületek, az olvasók soraiból.

Ennek a hobbinak a fő hátránya a helyhiány. Még akkor is, ha az ember elsősorban 1:43-as méretarányban gyűjt. Szóval a lakás, vagy a makettes szoba előbb-utóbb kap egy kis “raktár jelleget”, amint a lenti kép mutatja.

Aztán ez a hobbi előbb-utóbb kihozza az ember művészkedő oldalát. Aston Martin DBR1 és DBR9 GT1 a kolozsvári szamosparton; Ferrari 246 F1 az “őszi csillogásban”; Mercedes 300 SL a nyári naplementében; Saab 9-6 Turbo a Fellegváron, Fiat-Abarth 131 a “dűnék között” és Renault 5 az erdőben. [fotók: Izsán Csaba/Grand Prix Zóna]
A fenti képekből láthatjátok, hogy klasszikus F1-es modellektől ralin át sportautókig mindent gyűjtök, de a szívem csücske a retro vonal lett az utóbbi 2-3 évben. Viszont a modernebb korok hátszelével szabadítsak rátok egy pár galériányi motorsport őrületet, hogy küldjetek el időben a fenébe. 😆
Mercedes a DTM-ben: 5 generáció; Toyota sportautók a hetvenes évektől máig; szívem egyik csücske, kétféle méretarányban: az 1993-96 között DTM/ITC-ben versenyző Alfa Romeo 155 V6 Ti. [fotók: Izsán Csaba/Grand Prix Zóna]

Túl sok értelmét nem is látom már a sz*fosásnak, hiszen ennek a cikknek a célja a kellő vizuális hatás elérése volt, amit szerintem sikerült is összehozni.
Remélem élveztétek ezt a kis szösszenetet. Sorozatunk majd valamelyik kollégám “kincseivel” folytatódik!