Tudtuk, hogy a közeljövőben számíthatunk erre, mégis megérinti az embert. Szezon végén szögre akasztja a sisakját a legenda, a túraautós mágus, a mentor, és nagyon nem utolsó sorban egy hihetetlenül szerethető, és jó ember!
Az 59 éves Gabriele Tarquini karrierét gyanúsan nagyon keveseknek kell bemutatni. Mégis tegyünk egy próbát. 1983-ban kezdett az olasz F3-ban, majd ’85-87 között az FIA F3000 meghatározó, de nem top versenyzője volt. Az idősebbek F1-es éveire is emlékezhetnek, amelyek gyenge, vagy annál is rosszabb technikával való szenvedésről szóltak, de az olasz gyakran messze az autói szintje fölött teljesített. Ennek ellenére ő tartja a negatív rekordot (40), a legtöbb pre-kvalifikációs/időmérős kieséssel. Egy zárójelben a fiatalabbaknak: a nyolcvanas évek végén- kilencvenesek elején jóval több nevező volt, mint a 26 autós maximális indulószám, így pár autó már a pénteki elő-kvalin kiesett, majd az időmérőn is maximum harmincan vehettek részt, amiből a legjobb 26 versenyző állt rajhoz.
Tarquini az 1987-es San Marinoi Nagydíjon debütált az Osellával, majd a következő szezont végigversenyezte a Coloni csapat színeiben. Miután az 1989-es év eleji próbálkozás egy csúfos kudarc volt a FIRST Racinggel, ezt követően majdnem 3 teljes szezonon keresztül az AGS versenyzője volt Tarquini. A ’89-es szezon első fele volt a legsikeresebb számára, a mexikói futamon pontot is szerzett a JH23B versenygéppel. Ezt követően viszont egy nagy szenvedés volt az olasz F1-es karriere. 1990-91-ben a 32-ből mindössze 9 futamra tudott kvalifikálni, az év végét pedig már a Fondmetal csapattal teljesítette, akiknél maradt is a következő idényre. Időközben jó kapcsolatot épített ki az Alfa Romeoval, harmadikként zárva a ’93-as Olasz Túraautó-bajnokságot. 1995-ben visszaülhetett még egy F1-es nagydíjra, a sérült Ukyo Katayamat hellyettesítve a Tyrrellnél a Nürburgringen.
Tarquini igazi sikerei ezután, 30 év fölött érkeztek. A furfangosan megépített 155 TS volánja mögött nagyon dominánsan lett BTCC bajnok 1994-ben, majd az 1996-os ITC szezon végén szakított hazai gyártójával. 1997 és 2001 között a Honda gyári versenyzője volt (kvázi a JAS Motorsporttal együtt váltott Alfáról Hondára) a BTCC; STW majd ETCC-ben is. Ugyan mindhárom szériában nyert futamokat, bajnokeséyes 2001-ben lett ismét, az ETCC-ben, végül harmadikként zárva a szezont az Accord volánja mögött.
2002 végén újra az olaszokhoz szerződött, behúzva a 2003-as ETCC címet, majd maradt a WTCC-vé váló sorozatban is az Alfa versenyzője. Miután 2005 végén csökkentették gyári programjuk mértékét, Tarquini a Seathoz szerződött, akikkel 2008-10 között Yvan Muller fő kihívója volt, először “házon belül”, majd a Chevrolet ellen. A csúcsra a 2009-es szezonban (47 évesen!) ért, megszerezve a világbajnoki címet!
A 2010-es évek első fele kevesebb sikert hozott az olasz veteránnak. Privát Seatokkal dobogókon túl sokra nem számíthatott, majd 2013-ban, 12 év után lett ismét a Honda versenyzője. A japánokkal szerzett még egy bajnoki ezüstöt abban az évben, viszont a TC1-es éraval érkező Citroën C-Elysée ellen csodákat ő sem tudott tenni. A Hondával való szakítást követően volt egy erős éve a Ladával 2016-ban, majd a Hyundai fejlesztő pilótája lett egy évvel később.
A WTCR indulásával Tarquini is “visszatért az élvonalba”, egy picit váratlan, de annál meggyőzőbb bajnoki címet szerezve 3 évvel ezelőtt. Azóta is folyamatosan élmenő volt, de a Hyudai BoP kálváriái az ő esélyeinek sem tettek túl sok jót. Jelenleg 11. az összetettben, 1 győzelemmel.
Kicsit személyesebbre fordítva a szót, az “öreg” számomra mindig is a fülig érő vigyorával maradt meg. Kemény versenyző és erős rivális volt a volán mögött, de a szíve mindig a helyén maradt. Rengeteg pilótát mentorált az évtizedek alatt, köztük Michelisz Norbi számára is meghatározó csapattárs és “második apuka” volt. Az Yvan Muller körül kialakuló negatív megítélést az is bőven segíthette, hogy a három szériában, három különböző évtizedben vele riválizáló Tarquini egy sokkal szerethetőbb figura volt.
Viszont száz szónak is egy a vége: nagyon fogsz hiányozni a versenypályákról Gigi!!!
Kellemes “nyugdíjas éveket!” 😃
