Sydney Motorsport Park II. beszámoló – Az idegek őrült tánca az esőben

Folytatódott a Sydney-túra, ezúttal a második felvonással, amelynek változatosságára és fordulatosságra nem lehetett panaszunk. Még a szombat egy papírforma szerű első versenyt hozott, addig vasárnapra megjött az égi áldás, amely során a villanyfények és az esőcseppek megcsillanásán túl, egyéb tényezők is nehezítették a bajnoki éllovas előremenetelét.

Első verseny:

Ezúttal is éjszakai körülmények között vágtunk bele a hétvége szombati versenyébe, amelynek időmérőjén az év felfedezettje díjat simán bezsebelhető Will Brown diadalmaskodott. Persze kellett hozzá Anton De Pasquale váltóhibája, de elképesztő, hogy az Erebus versenyzője mennyire elkapta a fonalat. A néző pedig a képernyők előtt ülve már tényleg azt mondja: ennek a srácnak nyernie kell végre, főleg a múltkori nehezen összejött dobogót követően.

Hát kérem szépen, bármennyire is vezetett szépen Brown, ezúttal sem pezsgőzhetett a dobogó tetején, de még csak fel sem állhatott a pódiumra, hála az újabb amatőr hibának a boxutcában. Szinte teljességgel hihetetlen az, ami a kerékcseréknél ezzel a tehetséges fiatalemberrel történik. Egy hete ugyanúgy úszott el egy dobogója, most a futamgyőzelmet vette el az az ingatag kerékanya. Noha talán könnyeket nem is csavart az anyacsavar, de az tény, hogy Brown egy újabb kiváló eredménytől esett el.

Nem úgy Shane van Gisbergen, aki leendő főnökét, Jamie Whincupot tessékelte arrébb a győzelemhez és húzta be immáron tizenharmadik idei győzelmét. Brutális szám, konkrétan ezzel beérte Scott McLaughlin tavalyi győzelmeinek a számát. Whincup legalább bejött mögötte, ezzel csak minimálisan nőtt az új-zélandi előnye, míg Will Davison folytatta dobogós vadászatát (ez már a tizedik alkalom idén, hogy ott állhatott az eredményhirdetésen, csak az a fránya győzelem hiányzik még).

Második verseny:

Vasárnapra megérkezett az eső, amitől mindenki tartott, már az időmérőt is vizes körülmények között tartották. Egyedül Todd Hazelwood próbálta meg slick abroncsokon, de nem sokra vitte a BJR pilótája. Pórul járt Cameron Waters is, aki az egyes kanyarba érkezett meg túl nagy lendülettel, végül a sóderágy csapdájának áldozataként fejezte be az edzést. Nagy kár, mert Waters a három hónapos kényszerszünet előtt remek formában versenyzett, de ezen a helyszínen eddig sehogy sem akar összeállni számára a történet. Lassan az is kijelenthető, hogy a pontverseny harmadik helyéért folyó harcából is kiesett a Tickford versenyzője.

A délelőtti futamot ugyan elkerülte maga a zuhé, de a pályán még így is jócskán meglehetett találni a vizes foltokat, folyt is a fejtörés a csapatok között, milyen gumikat rakjanak fel az autókra. Végül a száraz pályás abroncsok mellett döntött mindenki, de mint utólag kiderült azok jártak jól, akik a lágy gumik mellett tették le a voksukat. Írom ezt annak ellenére, hogy Gizzy olyan mesteri rajtot vett a kemény gumikon, mintha egy másik ligában versenyezne. Eddig is tudtuk, hogy nagy gumimágus a kiwi, de ez azért finoman szólva is elismerésre méltó elrugaszkodás volt.

Shane elöl haladása csupán pünkösdi királyság volt, hiszen még az első körben megelőzte őt De Pasquale, aki a szombat után próbált revansot venni. Ez sikerült is a DJR versenyzőjének, hiszen a nyújtott taktikával akkora előnyt autózott ki, hogy simán vissza jött a végén a Red Bull-os kolléga elé, ezzel megnyerve a futamot.

A futam nagy vesztésének Whincup nevezhető, aki alapból sem találta a tempót, de a verseny második felében megsérült a jobb első abroncsának a belső oldalfala. Defekttől tartva a csapat behívta egy extra kerékcserére, de ezzel a hétszeres bajnok az utolsó helyre esett vissza, rengeteg pontot veszítve csapattársával szemben.

Az eső fellegek a verseny végére megérkeztek a pálya fölé, miközben Chaz Mostert és André Heimgartner vívtak öldöklő küzdelmet a hatodik pozícióért. A WAU versenyzője többször is hangot adott ellenfele blokkoló védekezésének, végül egy figyelmeztetéssel megúszta a Mustangos.

A harmadik helyen egyébként James Courtney látta meg a kockás zászlót, idei első dobogóját szerezve ezzel.

Harmadik verseny:

A cikkem címében is megfogalmazott eső tánc azonban csak a harmadik futamra érkezett meg, de ez egy olyan bolond futamot kreált, amire mindenki ki volt már éhezve. Önmagában a szakadó eső + villanyfény kombináció egy olyan extra nehézségi faktorként szolgált, amivel versenyzők csak ritkán találkoznak.

Kezdjük a rajttal és Bryce Fullwood manőverével, aki szemmel láthatóan zseniálisan jött el, átvéve a vezetést a 7. helyről rajtolva. Rögtön felmerült az ember fejében, hogy vajon mennyire volt ez szabályos? Nos, nehezen lehetett eldönteni, legalább négy különböző kameraszögből kellett megnézni, hogy kiderülhessen, kiugrott-e a WAU fiatalja. A válasz: minimálisan, de igen – ezt is a mögötte lévő Courtney kamerájából lehetett megállapítani.

Ha már Courtney, a 2010-es bajnok futama nem tartott sokáig, Brodie Kosteckivel ütköztek és vágódtak keményen a gumifalba, el is tartott egy darabig még kiszedték az autókat a gumifalból.

Az SC fázist követően van Gisbergen idei első komolyabb hibájának lehettünk szemtanúi. A listavezető a célegyenes végén érkezett meg túl nagy sebességgel és csúszott ki a bukótérbe, de gyönyörűen megfogta, nem vágta falba a Holdent. Ezzel viszont a mezőny legvégére esett, miközben Whincup vezette a versenyt.

Bár Gizzy szépen jött előre, egy újabb eset kapcsán rántották elő a nevét. Az újraindításnál ugyanis túl hamar lépett a gázra és elvileg megelőzte De Pasquale autóját a biztonsági autós vonal előtt. Az új-zélandi a rádión keresztül cáfolta az incidenst (azért önmagában ez sem gyenge, hogy vízfüggönyben, sötétben 250 km/órával száguld, de közben mondja az igazát rádión :D). Mark Dutton csapatfőnök közbenjárása végett, végül nem került sor a büntetésre.

A sors fintora azonban, hogy Shane kálváriája itt még nem ért véget. A kötelező kerékcserénél ugyanis az egyik szerelő még megakarta másodjára is húzni a kerékanyát (biztos, ami biztos alapon), de a versenyző erre nem készült fel és elindult. Újabb vitatott eset, itt azonban nem úszhatta meg a boxutca áthajtásost.

Ráadásul ezután még Jake Kostecki is falba tette a Holdenjét, jött újra a biztonsági autó, Whincup pedig kvázi kapott egy ingyen kerékcserét. Mivel az eső intenzitása egyre hevesebbé vált, így piros zászlóval megszakították a futamot, újraindításra viszont nem került sor. Így a hétszeres bajnok nyert és azt a pontelőnyt, amit van Gisbergen az előző futamon kiépített vele szemben, azt most szépen lenullázta.

Ettől függetlenül persze még így is megnyugtatóan hatalmas Gizzy előnye, továbbra is állítom, ha csak valami drámai fordulat nem történik, nem lehet már megfogni.

De Whincupnak még bőven lesz lehetősége további pontokat rabolni, hiszen jövő héten folytatódik a száguldás a Sydney Motorsport Parkban.

Címlapkép forrása: Supercars.com
Facebook | Messenger
Twitter
Reddit
WhatsApp
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.