Úgy volt, hogy idén már hat nagydíj rajtrácsa is sprintkvalifikáció útján fog eldőlni, friss hírek szerint azonban egy, a csapatok és a Forma–1 kereskedelmi jogait birtokló Formula One World Championship Limited közötti nézeteltérés miatt lehet, hogy az egész megy a kukába.
A Forma–1 2021-ben vezette be a sprintkvalifikáció intézményét, egyelőre három helyszínen (Silverstone, Monza, São Paulo). Az új formulát vegyes fogadtatás övezte, a pilóták és a szurkolók szerint a százkilométeres miniversenyek semmit nem tettek hozzá a hétvégék értékéhez, ugyanakkor a sportág képviselői minden igyekezetükkel, már-már görcsösen igyekeztek a talán nem is létező pozitívumokat hangsúlyozni. Ennek ellenére a 2022-es szezonra is megtartották az új rendszert, sőt, a tavalyi háromról hatra növelték azon hétvégék számát, amikor a futam rajtsorrendjét nem közvetlenül időmérő edzés útján állapítanák meg.
Ross Brawn novemberben úgy nyilatkozott, hogy „a Forma–1 és a csapatok között elvben megállapodás született” a sprintek számának hatra növeléséről, friss hírek szerint azonban az istállók mégsem adták áldásukat a tervekre, mert nem sikerült megállapodniuk a sportág kereskedelmi jogait birtokló szervezettel (FOWCL) a sprintekkel járó extra költségek viselésének mikéntjéről.
A Motorsport.com birtokába jutott információk szerint a csapatok 2021-ben minden sprintkvalifikációra 100 ezer dollár bónuszpénzt kaptak, a költségvetési sapka alól pedig ezen felül még 450 ezer dolláros kedvezményt, és autónként még 100 ezret, amennyiben valaki egy sprinten balesetet szenvedne. Idén azonban az F1 már nem akar baleseti kedvezményt biztosítani, helyette egységesen félmillió dollárt fizetne minden csapatnak az első öt sprintre, majd ezen felül hétvégenként plusz 150 ezret. Ez tehát gyakorlatilag egy 2,65 millió dolláros pluszbevételt jelentene minden csapatnak a hat sprinthétvégére, a topcsapatok azonban az összeget nem találják elegendőnek, hiszen ők már eleve a költségplafon határán működnek, egy sprinten elszenvedett esetleges baleset esetén pedig valószínűleg máshonnan kellene pénzt elvonniuk, ami a teljesítmény rovására menne.
A McLaren ügyvezető igazgatója, Zak Brown elmondása szerint az egyik, meg nem nevezett csapat a fenti ajánlat helyett a költségvetési sapka mértékének ötmillió dollárral történő emelését javasolta, a kisebb csapatok – mint pl. a Williams, az Alfa Romeo, vagy a Haas – azonban attól tartanak, hogy egy ilyen lépéssel csak még nagyobb lenne a szakadék a top istállók és a középmezőny között, mert a plusz pénzt úgyis az autóik fejlesztésére fordítanák. A hírek szerint az egyetlen csapat, amely elégedett a jelenlegi rendszerrel és a tervezett feltételekkel, épp a Brown-vezette McLaren.
Az F1 jelenlegi irányítási struktúrája alapján ahhoz, hogy a szabályokat még az új szezon kezdete előtt megváltoztasság, az F1 Commission 30 képviselőjének szavazatából 28-ra szükség lenne (a 30 szavazat 10-10-10 arányban oszlik meg az F1 irányítása, az FIA és a csapatok között). Az F1 és az FIA tíz-tíz szavazata a Motorsport.com szerint garantált, így a tíz csapatból nyolcnak kellene beleegyeznie a dologba, ami valószínűsíthető, tekintve, hogy egyedül a McLarennek nincs ellenére a jelenlegi formula. Brown azt is elmondta, szerinte a legcélszerűbb megoldás az lehet, hogy engednek és továbbviszik az ügyet 2023-ra, a szabályok értelmében ugyanis a sprintfutamok jövő évi visszatéréséhez elég lenne a csapatok többségi szavazata is, tehát a tíz csapatból összesen hatnak kellene támogatnia az elképzelést.
