Hétvégén indul a móka St. Pete utcáin: IndyCar szezonbeharangozó!!!

A szokásosnál kicsit hamarabb, már február végén elrajtol az IndyCar 2022-es szezonja. Az alkalmat megragadva írtam meg a beharangozót, amely főleg személyes tippjeimre és elvárásaimra épül, de a cikkben megtaláljátok a hétvége részletes programját és számos tudnivalót is az előttünk álló idényről.

Eredetileg amúgy egy podcast formájában, a Ground Effectes fiúkkal együtt vezettük volna fel a szezont, azonban a váratlan dolgok néha közbeszólnak, így végül úgy döntöttem, hogy kicsit rövidebben, és írott formában kapjátok meg a mondandómat.

Azt hangsúlyozni akarom, hogy ez a cikk nem szándékszik áttekinteni az uborkaszont, hiszen arról egy 8 részes, minisorozat formájában írtam nektek augusztus és január között. Ennek lezárását az alábbi írásomban futhatjátok át.

Hová tűnt a Carlin??? Ezúttal sem igazolt mindenki az IndyCarba! Uborkaszezon: lezárás

Azóta egy, kissé váratlan bejelentést érkezett a szériából, Tatiana Calderón Foytékhoz igazolásával pedig 26 főre nőtt a teljes szezonos nevezők száma. 2022-nek tehát 4-4 Andretti és Ganassi Honda; 3-3 Penske és Foyt Chevrolet, valamint RLL Honda; 2-2 AMSP és ECR Chevrolet, illetve DCR és MSR Honda, nem utolsó sorban pedig egyetlen Juncos-Hollinger Racing Chevy vág neki. A szériát régóta követők biztosan elhullatnak majd pár könnycseppet, hiszen – jelen állás szerint legalábbis – Sébastien Bourdais, Ryan-Hunter Reay és James Hinchcliffe sem indul egyetlen versenyen sem 2022-ben. Helyettük, és a szintén ülés nélkül maradó Ed Jones helyére, valamint egy plusz Foyt autóba érkezik három nagyon jó, és két hagyjuk kategóriás újonc. Ezt viszont nem itt részletezném, hanem a cikk második felében, ahol csapatonként tekintem át az elvárásokat.

Mielőtt áttekintenénk a csapatok felállásait, és a szezon előtti teszteket, volt néhány szabályváltozás is a tél során, ezeket Zsuzsinak köszönhetően olvashatjátok a Usaracing felületén.

Emellett pedig kaptunk a szériától egy kis teaser videót is az előttünk álló szezonhoz, amely nem a sztár státuszt és babérokat, hanem az autóversenyzés egy másik oldalát, a fittséget és ehhez szükséges edzéseket emeli ki. És sajnos gyakran tapasztalhatjuk, az autóversenyzést csak felületesen ismerők részéről, hogy nem is tartják ezt igazi sportnak, tehát még 2022-ben is nagyon aktuális az IndyCar által készített, 52 másodperces filmecske, amit az alábbi Tweetben tudtok megnézni.

Szezon előtti tesztek.

Az IndyCar mezőnye február 14-15-én Sebringben ejtette meg a szokásos, szezon előtti tesztjeit. Az első nap pedig Kevin Magnussen is ott volt a mezőnyben, a tízes Ganassi Hondában körözgetve.

Az első tesztnapon 17 versenyző gurult pályára (az összes Penske, Andretti, AMSP és RLL pilóta, valamint Malukas, Kirkwood, Calderón, Ilott és a fent említett Magnussen), és ugyan a köridőket nézni nem feltétlen érdemes ilyenkor, a legjobb időt Colton Herta futotta, 51.851 másodperccel. Csupán néhány ezreddel zárt mögötte az újonc David Malukas, míg a top ötben Grosjean, Newgarden és Power végeztek még. Az viszont annyira nem meglepő, hogy az utolsó előtti helyeken Ilott és Calderón végzett (4-5 tizedre Hertatól), míg KMag tökutolsó lett, de a dán gyanúsan nem is a tempóra gyúrt.

A részletes időeredményeket az első napról itt találjátok meg.

A második nap hajtott pályára a Ganassi, Carpenter és MSR szekció, valamint Dalton Kellett, a hétfőn is tesztelők közül pedig az újoncok (Kirkwood, Ilott, Calderón, Malukas) voltak ismét pályán, így összesen 14 autó körözött kedden Sebringben.

Az első két helyen az MSR Hondák zártak, Pagenaud–Castroneves sorrendben, legjobb köreik pedig 3 tizeddel voltak lassabbak a Hertaénál. Jimmie Johnson egy tizeddel volt gyorsabb a Kellett-Calderón kettősnél (szóval van még hova fejlődni), Kirkwood viszont befért a legjobb ötbe- bár nem futott szinte semmivel jobb kört mint hétfőn.

A második nap teszteredményei

A nagy Tipp-Zóna:

Eddig tartott a cikk főként objektív része, tehát akik nem bírják a búrám, nyugodtan bezárhatják. 😀

Csapatonként átfutom a mezőnyt, megtippelve az esetleges erőviszonyokat és változatásokat 2021-hez képest. Azt ne várjátok tőlem, hogy bajnokot is mondok, de annyit megkockáztatok, hogy szerintem nem fogunk címvédést látni idén.

Chip Ganassi Racing

A CGR tavaly váratlanul domináns volt, amit két ténnyel akarnék aláhúzni. Egyrészt Dixont először győzte le egy csapattársa Franchitti óta (közben meg egy évtized telt el), és úgy, hogy közben a Jégember is a top 4-ben végzett az összetettben. Emellett pedig Ericsson – nem akarom lebecsülni a tudását, de nem egy bajnok matéria – húsz ponttal szerzett kevesebbet, mint az egykörös tempóban tőle fényévekre levő Colton Herta, és lett hatodik a bajnokságban, konstans teljesítményének hála.

Az egyetlen változás a CGR-nél JJ teljes szezonos programja lesz, ami miatt Kanaant csak az Indy 500-on látjuk majd a színeikben. Alapvetően Johnson személye a legnagyobb kérdőjel a csapatnál 2022-ben. Vajon mennyire tud felzárkózni a mezőny közepéhez a hétszeres NASCAR Cup-bajnok? Oválokon közelebb lesz-e esetleg az élmezőny tempójához? Én nem várok tőleg világmegváltást idén sem, de pár jó eredményre látok esélyt.

Nos, ha a többiek esetében tippelnem kellene, azt mondanám, hogy ugyan Palou idén is győzelmekért fog küzdeni, de jóval nagyobb nyomás lesz a fiatal spanyolon, és nem tudja megvédeni a címét. Egy olyan versenyzőről beszélünk, aki junior karrierében nem ért el különösen komoly eredményeket, így talán most, 2022-ben nehezedik a legnagyobb nyomás a vállára. Emellett egy olyan érzésem is van, hogy Dixon jobb szezont fut majd nála, és a nyáron 42. évét töltő új-zélandi számára az idei szezon lesz az utolsó, komoly esély a hetedik bajnoki cím megszerzésére.

Ericssontól pedig nagyjából a tavalyi teljesítményt várom el, de egyúttal szerintem hátrébb zár majd a pontversenyben, hiszen egy, a tavalyinál is szorosabb idény elé nézhetünk. A CGR amúgy még több erőforrást fordíthat az IndyCar gárdájára, miután eladták NASCAR csapatukat, bár a két autósra bővülő IMSA-program, és a háttérben készülődő Cadillac LMDh lehet “fel is emészti” a többletet.

Team Penske

A Kapitány legénysége egy taggal csökkent Pagenaud távozását követően, mivel a francia versenyző nem kapott utódot a csapatban. E mögé be lehet vizionálni a Penske-Porsche program költségeit is, de az sem kizárt, hogy a széria tulajdonosaként, egy ilyen egészséges mezőnyben Roger Penske nem látja értelmét a négy autó versenyeztetésének. A kevesebb pedig néha több, hiszen amilyen káoszosnak tűnt tavaly a Power-Newgarden-Pagenaud trió pályán mutatott viszonya (néha tényleg ütötték-vágták egymást), sokszor az az érzésünk támadt, hogy a szezon második felében inkább akadályozzák, mintsem segítik egymást és a csapatot.

Ennek ellenére, néhány mélyponton túl Josef Newgarden tavaly is a bajnoki címért harcolt, és ha szívünkre tesszük a kezünk, idén is tőle kell ezt elvárnia a csapatnak. A jó öreg Willie Powert lehet szeretni vagy utálni, de abban egyetérthetünk, hogy a szerencse egyszerűen nem barát vele. És maradjunk annyiban, hogy kicsi az esély arra, hogy pont 41 éves korában, amikor néha már a sebessége is hiányzik 1-1 hétvégén, annyira magára találna, hogy a bajnoki címért harcoljon. Kizárni persze semmit sem szabad, a jobb kérdés azonban az, hogy Scott McLaughlin mennyire tud felzárkózni csapattársaira az idei szezonban? Hiszen Pagenaud nélkül szükség lesz a kiwi jobb formájára is!

Én azt tippelem, hogy Newgarden változatlanul bajnokesélyes lesz idén. Power egy picivel szerencsésebb szezont fut, de az év végi top ötnél jobbat nem jósolok neki, míg McLaughlin teljesíménye eléggé pályafüggő lesz, és 2022-ben még nem éri el a kívánt, “Penske-szint” csúcsát.

Andretti Autosport

Andrettiék egy nagyon érdekes szezon elé néznek, hiszen ugyan a Sauber felvásárlásáról lemaradtak, de elvileg leadták nevezésüket a 2024-es F1-es szezonra. Az egyértelműnek tűnik, hogy Colton Herta szerepel az illető tervekben, és az még jobban motiválhatja a fiatal amerikait, hogy learassa a babérokat, és IndyCar-bajnokként érkezzen meg a Formula-1-be. Tavaly a sebessége meg is volt hozzá, de a pech és makacsság (pl. Nashville-ben az elúszni látszó győzelem féktelen kergetése) elvette a reális esélyeit. Amikor pedig már nem volt rajta a nyomás, a mezőnyt rommáverve nyerte meg a szezon utolsó két versenyét. Odaérthet Herta idén? Erre a kérdésre a választ nem tudom megadni, de semmivel sem várok tőle kevesebbet 2022-ben!

Az idei szezon vízválasztó lehet Alexander Rossi számára, aki két nehezebb éven van túl, és időközben eléggé a fejére nőtt Herta, tehát már egy ideje nem a 2016-os Indy 500 győztes “hordja a nadrágot” csapaton belül. Hunter-Reay és Hinch távozása pedig felkavarta az állóvizet a csapaton belül, és az érkező Grosjean még tovább csorbithatja Rossi ázsióját, ha stabilabb teljesítménnyel egy jobb szezont fut majd. Én arra számítok, hogy Rossi kicsit összekapja magát idén, közben Grosjean folyton a nyakán lesz, de az oválokon még “bőven rá fog tévedni” a francia a nem megfelelő nyomvonalakra. Bajnokesélyesi státuszt egyiküktől sem várok, de gyanúsan nem lesznek messze a legjobb 4-5 versenyzőtől.

A lenti képen látható, igencsak élénk színű Hondával érkező Devlin DeFrancescot szidtam már éppen eleget. Lehet csúnya azt mondanom, hogy semmi keresnivalója nincs egy ennyire erős csapatban, de 17 verseny áll előtte, hogy rámcáfoljon. Az amúgy benne van a pakliban, hogy Devlin lesz a legtöbb pontot szerző újonc, hiszen sokkal jobban felkészített technikában ül majd, mint az amúgy szintekkel gyorsabb Kirkwood vagy Malukas. Még azt sem zárom ki, hogy elcsíp egy dobogót, de fogunk látni tőle nagyon amatőr megmozdulásokat is.

Arrow McLaren SP

Van-e hová előrelépnie Sam Schmidt és Zak Brown csapatának???

Sokak szerint ez a jelenlegi uborkaszezon legfontosabb kérdése. A McLaren bevásárlás mindenképpen segíthet abban, hogy a fent kitárgyalt, “nagy hármas” mellé lépjen az AMSP, státus amire Rahalék is pályáznak. Azt már jó régóta tudjuk, hogy a harmadik autójuk – az Indy GP-t és Indy 500-at leszámítva, ahol ismét Montoyának adnak lehetőséget – csak a szezon második felére érkezhet meg, tehát idén is az O’Ward-Rosenqvist kettős vállára nehezedik az eredmények terhe. A mexikói fiatal nagyjából ott tart mint Herta: egy karnyújtásnyira a bajnoki címtől, ami esetében is egy F1-es debütálást érhet a közeljövőben. Motivációból szerintem 2022-ben sem szenved majd hiányt Pat’O, és nem is várok tőle kevesebbet, mint az előző évben.

Még ennél is nagyobb elvárások elé néz svéd csapattársa, aki első CGR szezonja óta keresi stabil formáját az IndyCar-ban. 2019-ben berobbant a sorozatba, azóta viszont – Road Americán szerzett győzelmét leszámítva – inkonstans és tavaly a nagy baleset és ezt követő kihagyás is utolérte Detroitban. A szezon végére elkezdte visszanyerni korábbi momentumát, ezzel viszont több időmérőn is pont akadályozta, nem hogy segítette volna a címért harcoló csapattársát. Kicsit a Penske-nél játszódó eseményekre hajazott a történet.

Sorsdöntő lesz Rosenqvist szezonja, de ezen a ponton kicsit tanácstalan vagyok a tippjeimmel. Egyszerűen nincs ahogy rosszabb évet fusson mint tavaly, de befejezetlenül hagyom a gondolatot, folytassátok ti, a kommentekben majd. 😏

Rahal Letterman Lanigan Racing

Ha nem az AMSP, akkor Rahalék érhetnek fel a nagyok nyakára?

Tesszük fel a következő kérdést az előttünk álló szezon előtt. Annak tükrében, hogy 2021 egy csalódást keltő idény volt Bobby Rahal csapatának, meg is lépték a nagy átalakításokat, amire talán elég régóta szükség volt. Nos, ha visszaemlékeztek, tavaly a csapat legnagyobb gondja a rossz időmérős teljesítmény volt, aminek következtében Graham Rahal amire lényegében felzárkózott az élmezőnyre, vagy a gumik fogytak el, vagy push to pass-ból nem volt már elegendő. A sebességét jól mutatja, hogy hétszer is a top ötben végzett, de a gyenge rajthelyek (plusz 1-2 elrontott taktika és az Indy 500-as pech) miatt győzelmekért nem tudott harcolni. Mellette pedig egy nagyon atipikus Satot láttunk tavaly, aki nem igazán villant meg sehol, de nyolc top tízes eredménnyel éppen csak lecsúszott az összetett 10. helyről. Viszont a japán erőssége sosem ez volt, hanem váratlanul érkező villanásai és győzelmei, a teljes szezont nézve pedig a meglepetés ereje hiányzott nagyon Rahaléknál, és a harmadik autóba beugrók is inkább erős, közép mezőny eleji formát mutattak. Egy kivétellel, hiszen Christian Lundgaard egyetlen futamán villantott is egy zseniális rajthelyet, és ugyan a verseny végére elfogyott a dán Indianapolisban, okozhat bőven meglepetéseket idén.

Mondhatjuk tehát, hogy jogosan kapta meg a harmadik RLL Hondát 2022-re, még ha Ferrucci összességében talán több pontot gyűjtene egy szezon során, a dánba jobban belelátom a váratlan meglepetések okozását. Sato 4 szezon után távozik, a helyére igazolt Jack Harvey kiválasztásában pedig nagy szerepet játszott, hogy egy egy körös tempóban erős versenyzőt igazoljanak, aki a teljes csapatot (és Rahalt az időmérőkön) segíti majd beállításokkal. Sokakban felmerült, hogy fordítva is elsülhet a dolog, és egymás elől lopkodja majd a pontokat a Rahal-Harvey kettős. Ezt előre nem tudhatjuk, de mivel Harvey 2021-es szezonja sem volt pech mentes, még motiváltabban várhatja az idei évet új csapatával, az első IndyCar győzelmét hajszolva.

Minden pénzem nem tenném rá, de megtippelem (vagy hát látni is szeretném), hogy Graham idén végre bajnokesélyes lesz, és a csapat szerez 2-3 győzelmet. Nos, ha nem, legalább lesz amin röhögni szeptemberben. 😄

Meyer Shank Racing– avagy mire mehet a Matuzsálem Racing Team???

Mielőtt bárki felkapná a vizet a rossz vicceimen, igencsak nagy Pókember fanboiii vagyok, szóval jelen sorok gépelőjének is a füléig ért a szája, mikor megtudta, hogy Castroneves teljes szezonra visszatér idén. A januárban Daytonában duplázó Hélio mellé a majdnem 10 évvel fiatalabb Pagenaud érkezik, 7 penskes szezon után. A poén csak az, hogy a 2016-os bajnok is 38 évet tölt májusban, tehát az Indy 500 alatt az MSR versenyzőinek átlagéletkora 42 és fél esztendő lesz, ami a mai autóversenyzésben már meglepő.

Az utóbbi hetekben sokan tippelték azt, hogy a váltás és új környezet előhozhatja Pagenaud legjobb formáját, egyesek pedig az Indy 500 favoritjának nevezték a franciát, aki három éve már megnyerte az ikonikus versenyt. Én ennyire messzire nem mennék, de megkockáztatom, hogy futamgyőzelme lesz Pagenaud-nak, de valahogy nem látom magamelé, mint bajnokesélyest. Áttérve brazil csapattársára, bármilyen jó formában is van a nagyöreg, jogosan felhetjük a kérdést: milyen átlagteljesítményt tud majd hozni 17 verseny alatt???

Nos, bármennyire is nem ezt szeretném leírni, gyanúsan meglesznek a szezonjának a mélypontjai, mondjuk egy random torontoi futamon. Michael Shank csapatának is van még hová fejlődnie, elég csak a tavalyi szezonzárós eltaktikázást felhozni, amikor a dobogóra esélyes Pókember végül a mezőny sűrűjében ért célba. Csaba szerint futamgyőzelme neki is lesz, és nagyobb esélyt látok rá, hogy 2001-2 után ismét back to back Indy 500-as győzelmet szerezzen, mint Pagenaud tejszürcsölésére.

Ed Carpenter Racing

Olyan még sosem volt korábban az ECR történetében, hogy két versenyző a szezon minden futamán velük álljon rajthoz. A Bitnile támogatásának hála, Conor Daly 2017 óta először várja egy csapattal az összes versenyt, és egy kis stabilitás rá is fér, hiszen ha Will Power kapcsán emlegettük a pechtől való elszakítathatatlanságot, Derek Daly fia sem az a szerencsés típus. Hozzak egy példát: Rahal leszakadó kerekével való találkozás az Indy 500-on, ami után ki is írhattuk a favoritok közül, és ledöbbentünk, hogy milyen állapotú első szárnnyal teljesítette a futamot. Tavaly egyetlen versenyt sem tudott a top tízben zárni (sem az ECR, sem a Carlin volánja mögött), szóval neki is csak jobb felé fordulhat a fortuna kereke, de ha a szívemre teszem a kezem, nem hiszem, hogy stabil élmenő lenne idén.

Rinus VeeKay már sokkal jobb kérdés. A holland fiatal a csúcsra ért az Indy GP-n, és folyamatosan a nagyokkal küzdött, viszont balesetét és visszatérését követően teljesen elveszett a szezon második felében. Simán benne van, hogy karriere szempontjából jót tett, hogy 21 évesen megtapasztalt egy ilyen mélypontot. Emellett viszont nyomás lesz rajta, hogy visszanyerje korábbi formáját. Szerintem sikerülni fog ez neki, és jóval a csapata súlycsoportja fölött fug ötni 2022-ben a holland.

A csapatfőnök Carpenter egyelőre csak az Indy 500-ra nevez, de nem kizárt, hogy látjuk még más oválokon is a harmadik autóban.

A. J. Foyt Enterprises

Fejben átfutva a cikkeimet, a Kirkwood-sagaról írtam talán legtöbbet az IndyCar hírek közül az ősszel. A friss Lights-bajnok ugyan kapott végül ülést a rajtrácson, de egy ígéretes újoncnak nem egy Foyt autó az ideális debüt terep. Tény, hogy nincs veszíteni valója, hiszen ahogy többen is fogalmaztak az elmúlt hetekben: “ha jönnek az eredmények már megérte, de ha nem, bőven elő lehet venni a retek technika kártyát.” A csapatra is ráférne már egy jobb szezon, de a fiatal tehetség vállán komoly teher nyugszik, ha csak abba gondolunk bele, hogy a veterán Bourdais is csak 1-1 versenyre tudta összekapni a szenvedő gárdát. A négyszeres Champ Car-bajnok távozásával elég érdekesen néz ki a csapat felállása. Kirkwood mellett harmadik szezonjára készül Larry Foytékkal a kanadai Dalton Kellett, aki szerintem a mezőny messze legtehetségtelenebb versenyzője. Bár ha szemét akarok lenni, akkor úgy fogalmaznék, hogy volt addig, amíg be nem jelentették Tatiana Calderón érkezését a harmadik autójukba… Erről a lenti cikkben olvashattok bővebben.

Tatiana Calderón vezeti a harmadik Foyt autót az utcai és épített pályás futamokon!

A gonoszságból visszavéve, Tatiana azért jóval tapasztaltabb, és sokkal több versenyautót kipróbálhatott mint Dalton, de mivel ismeretlen vizekre evez idén, lesznek pillanatok, amikor az utolsó két helyért fognak csatázni. Kirkwood számára az sem lesz könnyű, hogy egy Bourdais kaliberű ász nélkül nincs akihez mérnie a teljesítményét csapaton belül, és már a szezon előtti teszteken klasszisokkal Kellették előtt járt.

Elvárások? Az előbbi kettőstől egyszerűen nincs mit várjunk, de Kyle el fog csípni pár komoly eredményt szerintünk. A végére pedig egy nyitott kérdésünk is van, hiszen Tatiana csak az épített és utcai pályás futamokon indul majd, oválos helyettesét pedig még nem jelentették be, de ha hihetünk a szóbeszédeknek, J.R. Hildebrand lehet a befutó.

Dale Coyne Racing + minden létező partnerük IS

Lecserélt versenyző felállással, és egy új technikai partnerrel vág neki a DCR egy új szezonnak- az pedig kék, és a fű zöld. Ugyan Coyne papa csapata az utóbbi években jóval túlnőtt a: hat fizetős versenyzővel valahogy lefutjuk a évet szinten. Jimmy Vasserék elvesztése (és az új partner HMD tapasztalatlansága) jó kérdés, hogy hosszabb távon milyen hatással lesz a csapatra, bár a váltást Coyne-ék idézték elő, és már tavaly sem a közösen indított autó hozta az eredményeket, bár ezt inkább Grosjeannak és nem maguknak köszönhették. Az Andrettiékhez igazoló franciával egy olyan fegyvere volt tavaly a DCR-nek, akivel – ha minden összeállt – a legjobbakkal harcoltak, Satonak tehát “nagy cipőkbe kell lépnie.”

Azt hiszem nem túl rizikós megjósolni, hogy a japán veteránnak rosszabb lesz az egy körös tempója és nem hoz annyira kiemelkedő ereményeket mint Grosjean, de mivel teljes szezont fut, nem biztos, hogy rosszabb helyen zár a bajnokságban. A csapattárs David Malukas egy sokkal nehezebb kérdés. Egy negyed fokkal lehet gyengébb, mint a fent kitárgyalt Kirkwood, egy kicsivel jobban felkészített autóban várva első IndyCar szezonját. A Coyne autókkal az utóbbi 4 évben minden ügyes újonc (Jones– első Coyne szezonjában, Ferrucci, Palou) elcsíptek pár komoly eredményt, sőt dobogóra is álltak, tehát azt várom el, hogy év végén Malukas jobb helyen zárjon mint Kirkwood, és egy pár nagyobb név a mezőnyből.

Annak pedig gyanúsan mind örülünk, hogy a csapat másik technikai partnere, a Rick Ware Racing idén nem tervezi – legalábbis egyelőre – beültetni a csapatfőnök fiát, Codyt egy harmadik autóba, aki tavaly még Dalton Kellettnél is egy fokkal rosszabb volt.

Juncos Hollinger Racing

Ugyan a Juncos Hollinger Racing kezébe került a kilépő Carlin csapat személyzetének és felszereléseinek nagy része, a visszatérő amerikai-argentin gárda csak egy autóval vág neki a szezonnak, e téren pedig egyedül lesznek a mezőnyben. Most ez előny és hátrány is lehet egyszerre, hiszen egyrészt nem vállalja túl magát az eléggé kis csapat, de másik oldalról sokkal több adatuk állna rendelkezésre két autóval.

Mivel Callum Ilott háta mögött csupán három verseny tapasztalata van a szériában, bőven jót tehetne nekik, ha pár futamon kapna egy második Chevyt egy jóval tapasztaltabb versenyző, mint pl. az ülés nélkül maradt RHR.

Csodákat nem várhatunk el Juncoséktól, talán 1-2 jobb eredményük lehet, de szerintem Ilott átlagban a 15-20. hely környékén lesz a szezon első felében.

De hogy ne csak én okoskodjak ennyi soron keresztül, Bence kollégánk is tippelt párat a szezon rajtja előtt.

Nem feltétlen erőviszonyokat vázolt fel nekünk, hanem egy top 5 meglepetés embert válogatott össze. Bár úgy fogalmazott, hogy: “a nevek java várt meglepetés”, de Grosjean, Herta, Veekay, Kirkwood és Lundgaard lesznek, akik szerinte beleköpnek majd a levesbe.

“És ugyan Herta meg Veekey már mutatta, hogy mit tud, de idén szerintem összeszedhetik a szezonjukat teljesen.”

A hétvége programja:

Áttérve a cikk utolsó felére, nézzük át, hogy magyar idő szerint mikor látjuk a szezonnyitó eseményeit. Amint az utóbbi időben megszoktuk, St. Pete a magyar nézőknek is nagyon kedvező órákban látható, hiszen a szombati időmérő és a vasárnapi futam is kora esti órában kezdődik, tehát még a családi ebédbe sem szól bele.

A #hollethetnézni kérdést úgy is meg fogjuk kapni egy rakás embertől, aki lusta átgörgetni a cikket, de nektek, akik még olvassátok éppen, nincs a legjobb hírünk. Ugyan idén is ott lesz az IndyCar az Aréna 4 műsorában, de csupán az online felületen, ami mint sokan tudjátok, tavaly késő ősz óta fizetős lett. Erdélyi olvasóknak pedig azt tudom ajánlani, hogy gondolkozzanak el a Sport Extra csatorna előfizetésén, ahol egyre komolyabb a motorsport kínálat.

Természetesen egy gyors Google keresés átlagban segít alternatív forrásokat találni, ha a Redditen a megfelelő helyen nézelődik az ember.

Itt pedig majd megtaláljátok a Spotter Guide-ot is a szezonnyitóhoz, amint felkerül a hivatalos oldalra.

Jó szórakozást és drukkolást kívánunk a 2022-es IndyCar szezonhoz!

Címlapkép forrása: Scott McLaughlin Twittere