Hosszú várakozás után végre azt is megértük, hogy a hétvégén, egy közös szezonnyitó fordulóval elrajtol a DTM és a TCR Europe szezonja. Mivel a két bajnokság idén júliusban és augusztusban is osztozik 1-1 pályán, úgy gondoltuk, hogy egy közös szezonbeharangozót Ti is szívesen olvasnátok. A cikk DTM fele nem igazán szorul magyarázatra: itt Csaba fektette le az alapokat és azt elvárásait a szezonnal kapcsolatban, Ádám kolléga pedig beletrollkodott néhol. Az Európa-kupára egy ilyen “kis szívünk csücske” sorozatként tekintünk, amit korábban már kommentáltunk, és ha minden igaz, idén is hallhattok minket a mikrofon mögött.
Mielőtt belevágnánk az érdekesebb részletekbe, tisztázzunk le pár alapvető tényt azoknak az olvasóknak, akik nem követték eddig a két bajnokságot, vagy kíváncsiságból nyitották meg a cikket. 🙂
- Bármilyen banálisan is hangzik, azzal kell kezdenünk, hogy a TCR Europe ugye a TCR-túraautó formulát használja, míg a DTM tavaly váltott, a saját (Class One formulájáról- ami szerintem amúgy sem volt már nagyon rég túraautónak nevezhető) standart GT3-ra. Tehát papíron mindkét bajnokság az ügyfélversenyzésre épül, még ha a gyakorlat teljesen mást is mutat.
- A két bajnokság lebonyolítása eléggé hasonló, két futammal hétvégenként.
- Míg azonban a TCR Europe egyetlen időmérőt rendez pénteken vagy szombaton (attól függően, hogy milyen bajnokság betétsorozata), a DTM mindkét versenye előtt van 1-1 kvalifikáció, szombaton és vasárnap is.
- Magától értetődően ez adja a versenyek rajtsorrendjét, amelyek a DTM-ben 50 perc+1 körösek
- A TCR Europe-ban az időmérő az első futam rajtrácsát határozza meg, míg a második versenyre fordított rajtrács van érvényben. A versenyek a pálya hosszától függően tizen egynéhány körösek, vagy félóra+2 körig tartanak, biztonsági autós megszakításokkor plusz köröket kapnak a versenyzők, átlagban +3 körig.
- Ami a pontrendszereket illeti, a DTM-ben az F1-ből is megszokott: 25-18-15…-1 rendszer van érvényben, ahol a futamok első tíz helyezettje kap pontot. Az időmérők után a három leggyorsabb pilótát értékelik, 3-2-1 egységgel. Eközben a TCR Europe-ban az első 15 helyezett kap pontot, egy eléggé fura 40-35-30…1 rendszerben. Az első három helyen, pozíciónként lefelé öttel csökken a pontok száma, a 3-8. helyek között helyezésenként hárommal, majd a nyolcadik helytől lefelé kettővel, tehát a 14. még 3 pontot kap, miközben a 15. már csak egyet. Emmellett az időmérő tíz leggyorsabbja is pontot kap, egy jóval logikusabb, 10-9-8…1 szisztémában.
- A DTM-nek a Michelin a gumigyártója (tavaly a Hankook tíz év után távozott, a GT3-as formulára váltást követően), és szintén a GT3-as formula miatt, visszatértek 2001 óta először a gurulórajtok, míg a TCR Europe idén váltott a Hankookról Kumho abroncsokra.
- És nagyon nem utolsó sorban: mindkét bajnokság időmérői és versenyei teljesen ingyenesen nézhetők a hivatalos YouTube csatornákon! Ezek a TCR TV és simán DTM.
A szériák naptára:
Bajnokság | Időpont | Pálya |
Mindkettő | április 30-május 1 | 🇵🇹Algarve |
DTM | május 21-22 | 🇩🇪Lausitzring |
TCR Europe | május 21-22 | 🇫🇷Paul Ricard |
TCR Europe | június 17-19 | 🇧🇪Spa-Francorchamps |
DTM | június 18-19 | 🇮🇹Imola |
Mindkettő | július 1-3 | 🇩🇪Norisring |
Mindkettő | augusztus 26-28 | 🇩🇪Nürburgring (sprint) |
DTM | szeptember 10-11 | 🇧🇪Spa-Francorchamps |
TCR Europe | szeptember 23-25 | 🇮🇹Monza |
DTM | szeptember 24-25 | 🇦🇹Red Bull Ring |
DTM | október 8-9 | 🇩🇪Hockenheimring |
TCR Europe | október 14-16 | 🇪🇸Barcelona |
A versenynaptárakra ránézve jól látszik, hogy a német nyelvű régiók mellett nagyjából a mediterrán zónában fut le a két bajnokság. Mindkét széria először látogat el Algarvebe, szóval egy érdekes kihívás elé néznek a versenyzők a hullámvasút-szerű pályán.
Amíg a DTM (Deutsche Tourenwagen Masters– tehát adja magát az elnevezés) átlagban Németországban, és a hozzá közeli országokban rendezi futamait- bár idén (legalábbis arányaiban) meglepően sok a nemzetközi forduló- addig a TCR Europe elég sokat változtatott az utóbbi években. A sorozat első szezonjaiban (2018-19) volt legalább egy magyar vagy szlovák forduló (sajnos magyar versenyző idén sincs a mezőnyben), illetve arra is volt példa, hogy két alkalommal is ellátogatott Hollandiába a bajnokság. Ehhez képest az idei naptárnak van egy “a DTM-hez való alkalmazkodás” hangulata.
Mit is várunk el a 2022-es DTM szezontól?
Amint a felvezetőben is hangsúlyozva volt, a DTM (a bajnokság megmentése érdekében is) tavaly GT3-as formulára váltott, ami sokak nemtetszését váltotta ki. Viszont a “…bezzeg régen minden IS jobb volt” hangokon túl egy nagyon élvezhető szezont láthattunk 2021-ben. Igen, azt mi is elismerjük, hogy csak egy lett a standart GT3-as sprintszériák közül, de amíg ilyen kvalitású pilóták vannak a mezőnyben, semmi okunk nem lehet a panaszra.
A sikert jól mutatja, hogy 29 nevezőnk lett a 2022-es szezonra – a széria vezetése ki is hangsúlyozta, hogy 30 volt a megengedhető, legfelső határ – miközben (kis csalódásunkra) a TCR Europe a hétvégén csupán 21 autóval vág neki a szezonnyitónak. Közülük gyanúsan nem is lesz mindenki teljes éves induló, szóval a két bajnokságra együtt nézve, egyik szemünk (picit) sír, míg a másik határozottan nevet!
Az életnek viszont nem csak napos oldala van. A tavalyi DTM szezonzáró nagyon sok vizet zavart, és elég becsületes kiakadást okozott a közösségi médiában (bár lassan miért nem hisztizik a jogosan sértett, meg snowflake réteg Twitteren…). Erről mindketten megírtuk eléggé szubjektív véleményünket, majd pár nappal később, egy podcast adásban is hallhattátok a történtek kielemzését, Peti személyében egy vendéggel a fedélzeten. Mivel a DTM a csapatversenyen túl mindig is egy gyártói “háború” volt, valószínűleg sosem tudják majd teljesen kiölni a szériából ezt a faktort. Az idei szezonra sokkal szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a tavaly októberben látottak miatt, teljesen betiltva a csapatutasításokat. Ennek ellenére szerintem megtalálják a gyártók majd a módszereket a szabály megkerülésére, hiszen a kiskapuk keresése olyan a motorsportban, mint a tejföl a töltött káposztán. 😀
Kik vágnak neki a DTM szezonnak? Márka, csapat és pilótaszemle- egy kis esélylatolgatással
Mercedes
Kezdjük is az áttekintést a tavalyi mocskos csaló szemetekkel (közösségi média veszélyei be like) bajnok gyártó csapataival. Tavaly a DTM nézőinek egy jelentős része azon zúgolódott, hogy miért lehet a rajtrácson hét Mercedes, miközben a címre esélyes Ferrarik közül csak kettő van??? Az emberek valahogy nem hajlandók megérteni, felfogni és megemészteni, hogy a GT3 egy ügyfélversenyzésre kreált formula. Hivatalosan egyik csapat sem gyári (az eltérű mértékű támogatástól függetlenül), és alapvetően a gárdák megveszik maguknak az autókat, szóval Bergerék az ITC-nél ha akarnának sem szólhatnának rá 1-1 csapatra, hogy miért az adott modellel versenyeznek.
Ezt le akartam még a cikk elején tisztázni, bár idénre azért kicsit egyenlősültek az erőviszonyok, hiszen az Audi és a Lamborghini is 6-6 autóval ott lesz a rajtrácson (mondjuk 4-5 értékelhető pilótával/márka). A Mercedes közben nem csökkentett a csapatainak biztosított támogatáson, és az autóik száma sem a apadt a rajtrácson, pontosabban még nőtt is.
Hét autóval vág neki a Mercedes az idei szezonnak, miközben a Rowe Racing kilépett a DTM-ből!
A fent linkelt cikkem címe annyit aktualizálódott azóta, hogy az F3-ból érkező David Schumacherrel együtt nem hét, hanem nyolc AMG GT3 vág neki a 2022-es idénynek. Ralf fia a HTP/Winward Motorsport harmadik autóját kapta meg végül. A csapatokon belüli leosztás elég sokat változott az idei szezonra. A HTP a címvédő Maximilian Götz-el (Ádám: nyitok is erre egy Gössert :D) erősített, Berger unokaöccse, Lucas Auer mellé. Maxinak amiatt is volt erre lehetősége, mivel a brit-svájci Philip Ellis idén az IMSA programjára koncentrál és nem indul a DTM-ben (mondjuk én megnéztem volna még egy szezont). Miután Götz távozott, Vincent Abril pedig a McLaren támogatott versenyzője lett, egy teljesen új felállással vág neki az idénynek Hubert Haupt csapata. A HRT leigazolta az indiai (Ádám: kugligólyó) Arjun Mainit a szériából távozó GetSpeedtől, mellé pedig a Mercedes egyik legjobb fiatal versenyzője érkezik, Luca Stolz személyében, aki tavaly már kipróbálta magát egy forduló erejéig a DTM-ben.
A Mücke Motorsport idén is egy autóval vág neki a szezonnak. A Mercedest 2022-ben is az a Maximilian Buhk fogja vezetni, aki tavaly eredetileg Garry Paffet pótlására érkezett, a kétszeres DTM-bajnok skót versenyző Formula E kötelezettségei miatt, végül viszont a teljes szezonra megtartották. A fent már említett Ellis mellett idénre “elveszítettük” Dani Juncadellat is, akit a Mercedes más programjaiba osztott be. A spanyol tavaly a GruppeM versenyzője volt, és annak ellenére sem tartották meg, hogy két autósra bővítették DTM programjukat. Helyére a szintén régóta Mercedes versenyző Maro Engel, és a kanadai Mikaël Grenier érkeztek. Utóbbi úriember nevét még szoknia kell sokunknak, pedig már régóta versenyzik sportauókkal.
Kitől mit várunk el??? Nos a favoritok a Mercedes háza táján szerintem idénre is Götz meg Auer maradnak, de én a rajta tartom majd a szemem a fiatal Luca Stolzon is, akiben hatalmas potenciál rejlik. Maini tavaly odaért év végére az élmezőnybe, szóval kíváncsi vagyok rá, hogy tud-e tovább fejlődni. Az eltérő sprint/endurance kvalitásaik miatt én Engel helyett Juncadellát tartottam volna a DTM-ben, míg Grenier pl. egy igazi sötét ló lehet 2022-re.
Red Bull/AF Corse Competizione GT (Ferrari)
Nick Cassidy és Felipe Fraga lesznek a Red Bull versenyzői idén a DTM-ben!
Ugyan tavaly elég csúnyát koppant a Red Bull és Liam Lawson első szezonja végén a DTM-ben, az energiaitalosok elég hamar megerősítették, hogy idén is Red Bull/Alpha Tauri “köntösbe öltöztetik” a két AF Corse Ferrarit. Az új-zélandi tehetség viszont nem marad, a sokkal több fordulós F2-es naptár (és gyanúsan személyes sérelmek) miatt sem, mint ahogyan az ismét F1-es ülést szerző Alex Albon sem.
A tavalyi szezonzárón lehetőséget kapó – és brillírozó – Nick Cassidy-re sokan vágytunk ismét a DTM-ben (Ádám: Itt repül a kiwi madár :D). Ez addig tűnt lehetségesnek, amíg be nem jelentették, hogy a Japánban nagyon szép sikereket elérő új-zélandi a Formula-E programja mellett, idén a WEC-ben is versenyzik, az 54-es, Am kategórás AF Corse Ferrariban, a veterán Fisichella helyén. Aztán végül egy harmadik bajnokságban is ülést kapott, amiben a “frissen szerzett” Ferrari-szálak is segíthették, hiszen sem Cassidy, sem pedig a frissen leigazolt Felipe Fraga nem Red Bull pilóták, csupán szponzorálja őket a brand. Viszont a DTM idénye olyan sok fordulóban lefedi az F2 szezonját, hogy egy tényleges Red Bull-juniort sem tudtak beültetni.
A 26 éves Fraga 2016-ban Stock Car Brasil bajnok volt – a jó öreg Barrichellot legyőzve a címért – azóta pedig szép eredményeket ért el sportautózásban is a tengeren innen. Tavaly második volt a WEC GTE Am kategóriájában, a TF Sport Astonnal, közben versenyzett az IMSA-ban is, egy Riley P3-mal, és az IGTC-ben és GTWCE Eu. Endurance-kupa néhány futamán Mercedesekkel. A Riley Motorsports színeiben idén is maradt az IMSA-ban, ezt fogja kombinálni a DTM programmal. Tehát tehetségből egyáltalán nem szenved hiányt, de jó kérdés, hogy mire mehet az “öreg rókák” ellen.
Cassidy három hiányzása fejében sajnos nem igazán lesz ott a címesélyesek között, a madárkák pedig sokáig azt csiripelték, hogy egy bizonyos Sébastien (tudjátok, a “pár” ralit, WTCC futamot és Race of Champions-t nyerő Loeb bácsi) lesz a váltótársa (Ádám: Kövezzetek meg de én már kezdem unni, hogy mindenhol ott van. Helyette én nagyon megnéztem volna egy Shane van Gisbergen-t, akinek bőven van GT3-as múltja, Red Bull támogatott, ráadásul idén nyit is Európa felé, hiszen Le Mans-ban rajthoz áll, ráadásul pont Ferrarival. Na hátha egyszer ez is több lesz, mint szimpla álom :D) Ezt részben elhittük, vagy el akartuk inkább hinni. Aztán addig-addig, hogy hivatalos bejelentés lett belőle, és még most is nyel egyet az ember mikor kimondja, hogy Sébastien Loeb a DTM-ben versenyzik idén!
Audi
A tavalyi szezonzáró harmadik (és nem a jók közé felírt) játékosa, Kelvin van der Linde komoly riválist kap házon és csapaton belül is az Audinál. Tudjátok, van egy háromszoros-bajnok, bizonyos René Rast (Ádám: akinek a tempója elég fast :D), aki egy kis Formula-E kitérő után tér vissza a sorozatba. Rast, és a Rosberg csapatnál maradó Nico Müller is csatlakoztak az Audi LMDh programjához (amiből aztán lehet mégsem lesz semmi), és idén párhuzamos WEC-DTM szezonokat futnak. Christian Abt csapatán belül jó kérdés, hogy a két dudás KVL és Rast hogyan férnek el, és bírkoznak meg egymással egy csárdában. A változatosság kedvéért pedig egy fiatal tehetséget, a svájci Ricardo Fellert is megkapják maguk mellé, akit majd mentorálhatnak az idei évben.
Ricardo Feller lesz Rast és KVL csapattársa idén
Nagyjából itt véget ér az Audi felállásának “érdemi fele.” Az oklahomai Dev Gore (Ádám: Kész Gorefest lesz itt a végén, mondom ezt én a metálos Csabinak :D) lesz idén is Müller csapattársa Rosbergéknél. Anélkül, hogy bármi rosszat mondanánk róla, a tavalyi szezonja alapján idén még hátrébb kulloghat majd a nagyobb mezőnyben. A hatodik, négykarikás indulónk a teljes újonc státuszban mozog. Az Attempto Racing és Marius Zug sem tapasztalta meg korábban a DTM ízét (Ádám: Ez egy új-zeg-zug lesz a számára :D), szóval nem igazán tudunk mit várni tőlük- és ilyenkor tudnak majd az emberre tökéletesen rácáfolni.
BMW
Ha már ennyit emlegettük a tavalyi, norisringi évzárót, előtte még a BMW-nek is voltak elvárásai. Aztán a szezon végére kapott BoP változás teljesen hazavágta az esélyeiket. Azóta ugye elbúcsúztattuk a jó öreg M6 GT3-at, és egyedül a BMW várja egy új modellel a 2022-es DTM szezont: megérkezett az elrettentű méretű vesékkel megáldott M4! 😀
A ROWE távozása után két autósra bővítette a programját a Walkenhorst, és az Attemptohoz hasonlóan csatlakozik a bajnoksághoz a Schubert Motorsport. A kétszeres-bajnok Marco Wittmann szerintem idén is komoly tényező lesz majd a bajnokságban, míg a mellé igazolt (Ádám: Mr. Bevetődés bajnok) Esteban Muth egy erősebb csapattal és autóval remélhetőleg idén is szórakoztat majd minket! Schuberték “megörökölték” a kisebb van der Linde tesót a ROWE-tól, mellé pedig visszahoztak egy régi ismerőst a DTM-ből, az osztrák Phillip Eng személyében. Mindez azért is érdekes, mivel a 2012-es bajnok Bruno Spengler nagyon vissza szeretett volna térni a bajnokságba. Ennek állítólag Muth leigazolása tett keresztbe, Spengler pedig végül pont Enget váltja a Romeo Ferrarisnál, a Pure eTCR-ben.
A BMW-nél szerintem mind a négy versenyző győzelmekért harcolhat idén, de favoritnak nem túl rizikós Wittmannt választani.
Ismertette idei DTM-programját a BMW
Lamborghini
Tavaly az olasz márka mondhatni “indexben” volt a rajtrácson, a riválisaikhoz képest az eléggé kiscsapat, a T3 Motorsportnak köszönhetően. Muth számtalan alkalommal brillírozott, míg Mirko Bortolotti beugrása megmutatta, hogy az autó bőven bajnokesélyes lehet egy kellően tapasztalt és gyors versenyző kezében. Aztán amikor Grasserék bejelentették, hogy 4 autóval érkeznek, és a DTM-ért cserébe beáldozzák a többi programjukat, elég nagyot néztünk. Ekkor felvetődött annak a lehetősége, hogy a legtámogatottabb Lambos csapat érkezése rosszul érinti majd a T3-at, de végül a német egység is maradt két Huracannal a mezőnyben.
Grasserék 4 autós programjának első versenyzője, az osztrák Clemens Schmid még december elején be lett jelentve. A 31 éves pilóta 2020 óta tartozik az osztrák csapat kötelékébe, akikkel azóta az IGTC-ben, az ADAC GT Masters-ben és a GTWCE Endurance-kupájában versenyzett. Korábban az Attempto Racing pilótája volt, a sportautózást követők számára pedig porschés évei alatt lett ismert, hiszen két alkalommal megnyerte a Porsche GT3 Cup Challenge Middle East sorozatot. Tehát nem rossz versenyző, de csodákat én nem várok tőle. A 63-as Lamborghinivel indul az olaszok elsőszámú gyári pilótája – aki szerintem jelenleg a legjobb Huracán versenyző – a fent már említett Mirko Bortolotti. A Schmiddel egyidős olasz, aki korábban F2-es bajnok is volt (nem az FIA F2, hanem a Palmerék féle sorozat) bőven fejtörést okozhat riválisainak, és én Bortolotti bajnokesélyesnek is tekintem.
A harmadik név sem váratlan Grasseréktől. A 43 éves svájci Rolf Ineichen a 2020-as évet leszámítva (akkor a W Racing versenyzője volt), egy szűk évtizede a két nagy osztrák gárda, a Konrad és Grasser Motorsport között “ingázik”. Emellett más lamborghinis csapatoknál is beugrik, tavaly pl. a GTWCE Endurance ezüst kupáját megnyerő, Emil Frey Racing autó egyik pilótája volt. Bortolotti egyik vátótársaként 2018-ban és 2019-ben is megnyerte a daytonai 24 órás GTD kategóriáját. Idén a “sima” GTD mezőny pole-ját szerezték meg, de egy baleset miatt nem látták meg a kockás zászlót. Idei váltótársaik Marco Mapelli és Andrea Caldarelli Lambo gyári versenyzők voltak, és az igazat megvallva én arra számítottam, hogy kettőjük egyike kapja meg a negyedik ülést. Nos, abban nem tévedtem, hogy egy olasz fog ülni a tízes rajtszámú Lamborghiniben, de Alessio Deledda mestert a legőrültebb álmaimban sem vártam ide (Ádám: én is legfeljebb az autópályákon tudom elképzelni ezzel az autóval száguldani :D). Deleddát senkinek sem kell bemutatni. Már FREC és F3-as évei alatt is közröhej tárgyát képezte, tavalyi F2-es szezonja miatt pedig még többen megismerték zsenialitását. Azt már láttuk, hogy Lamborghinit tud gyorsan vezetni 😛 de örülhet majd, ha legalább Dev Gore és társai tempójához közel autózik.
Bejelentette DTM versenyzőit a Grasser: az egyik Huracánt Alessio Deledda vezeti 😄😅
A hölgyversenyző Esmee Hawkey maradása nem volt meglepetés a T3-nál. Ugyan ő sem a legélesebb kés a fiókban (Ádám: Hát nem lehet mindenki Kimiläinen, Csaba :D) , de Sophia Flörsch távozásával az egyetlen női indulója lesz a szezonnak. Csapattársára cserében senki sem számított. Nicki Thiim egy Lamborghinivel a DTM rajtrácsán… Aki lemaradt volna a hírről korábban, igen, jól olvasta. Ugyan volt rá egy minimális esély, hogy nevezzen egy Aston martinos csapat, ez azonban elmaradt, a brit gyártó pedig olyan szinten nem tudott összerakni egy épkézláb programot a korábbi DTM-bajnok Kurt Thiim fiának, hogy kölcsönadták őt a Lamborghininek… (Ádám: Hát ezt eléggé elKurt…na jó ezt be is fejezem :D)
Az olaszok háza táján Nicki érkezése gyanúsan felkavarta az állóvizet. Ugyan nincs sok tapasztalata az autóval, de eléggé boríthatja a papírformát, ami egy körös tempó alapján szerintem Bortolotti-Ineichen-Schmid-Hawkey-Deledda sorrend lett volna. Egy T3 versenyzőt nehéz bajnokesélyesnek tippelni, de nem zárnám ki a lehetőséget.
Porsche
Tavaly egyetlen fordulóban indult Michael Ammermüller egy 911 GT3-al, csapata, az SSR Performance viszont fontolgatta a teljes szezonos DTM nevezést, ahogyan Timo Bernhard egysége is. Végül a két gárda 2+1 Porschével vág neki a 2022-es szezonnak, és jó kérdés, hogy mit várjunk el tőlük. Bernhardék 24-es rajtszámú autóját a 2018-as Német Carrera-kupa bajnok, Thomas Preining kapta meg. A 23 éves osztrák versenyző egyértelműen tehetséges, de gyanúsan nem elég tapasztalt még a bajnoki harcra.
Az SSR cserében top Porsche pilótákat ültetett be autóiba. Aki nem igazán követi a hosszútávú versenyzést, a 30 éves Laurens Vanthoor az Audi gyári versenyző, Dries bátyja (2016-ig ő maga is a bajorok gyári támogatású ásza volt). 2019-ben és tavaly IMSA kategóriabajnok volt a 911 volánja mögött (előbb a gyári csapattal GT Pro aranyérmes, majd tavaly GTD-bajnok a Pfaff színeiben), négy évvel ezelőtt pedig megnyerte a Le Mans-i 24 órás GTE Pro kategóriáját Michael Christensen és Kévin Estre váltótársaként, akiket remélhetőleg nem kell bemutatnom. Ami az 5 évvel fiatalabb norvég versenyzőt illeti, Dennis Olsen egy évvel Preining előtt volt Német Porsche-kupa bajnok, és másodikként zárta a Porsche-szuperkupát, amit sokan követhettek, hiszen az F1 egyik betétsorozata. Azóta a legkomolyabb sportautós bajnokságokban láthattuk Porschék volánja mögött, legnagyobb sikere pedig az Intercontinental GT Challenge megnyerése volt három évvel ezelőtt. Vanthoor és Olsen amúgy váltótársak voltak (KCMG) a január végi daytonai 24 óráson, és végül ők húzták a rövidebbet a Pfaff Porschével vívott, igencsak látványos csatában- akkor pont Laurens vezette a 911 GT3-at.
Az esetleges (szezon közi) BoP változásoktól és egyéb tényezőktől függetlenül, és simán látom Olsenben és Vanthoorban is a bajnokesélyes potenciált.
Daytonai váltótársak egy csapatban: Dennis Olsen és Laurens Vanthoor lesznek a Porsche vezérpilótái a DTM-ben!
Amint emlékezhettek rá jó páran, tavaly három fordulóban beugrott egy JP McLarennel Christian Klien is. Akkor még egy teljes DTM szezon szerepelt a terveik között, ezt viszont elvetették időközben. Gyanúsan az anyagiak is közrejátszottak a döntésben, a lengyel csapat pedig “átcsábította” Vincent Abrilt is a GTWCE Endurance-kupába, ahol idén Klien és Dennis Lind csapattársa a monacoi versenyző.
TCR Europe 2022
Ugyan a felvezetőben rimánkodtam, hogy csupán 21 autónk van a szezonnyitóra, de ez tavaly is csak 22 volt. Voltak viszont olyan évek – “bezzeg a régi szép idő…” – amikor 31 versenyző várta a szezon kezdetét, és mi is kint voltunk a fiúkkal nagy lelkesen a Hungaroringen, a WTCR-rel közös hétvégén. Az már valahol szomorúbb, hogy csak 4 gyártó autói vannak ott a rajtrácson, és ha Csaba nem téved, akkor az Audik és a Cuprák is mind az újabb típus, szóval modelből is csak négyet fogunk látni a hétvégén.
De hová tűntek Damon Hill helyett a Peugeot-k? Tehetitek fel a teljesen jogos kérdést. Tavaly is már csak a Clairet testvérek futottak teljes szezont 1-1 308 TCR-rel, és ugyan mindketten nyertek futamot, és a legjobb nyolcban zárták a szezont, a kis Peugeot eléggé megöregedett. Gyengébb versenyzők kezében gyanúsan nem is muzsikál már jól, szóval lassan leáldozott az oroszlános modell csillaga (persze az autsztrál bajnokságot vezető Jordan Cox ezzel nem értene egyet :P). A Clairet testvérek csapatánál maradva, biztos emlékeztek még a náluk versenyző három francia veteránra. Míg Gilles Colombani és Stéphane Ventaja továbbra is a Clairet Sport versenyzői maradtak, és egy régi Cuprával, illetve előző generációs Audival indultak az olasz bajnokság szezonnyitóján, addig Sylvain Pussier saját csapatot alapított. és egy új Cuprával vág neki 2022-nek.
Viszont, hogy pozitív dolgokról is írjunk, Mikel Azcona – aki az elmúlt két évben eléggé uralta a bajnokságot – “továbbállásával” remélhetőleg egy sokkal izgalmasabb szezon elé nézünk.
Márka, csapat és pilótaszemle- újabb esélylatolgatással
Hyundai
A Hyunyadiak 😀 térfelén eléggé kicserélődtek a játékosok az idei szezonra. Tavaly Elantrákkal csak a Sébastien Loeb Racing versenyzett, a franciáknál viszont nagy volt a csend tegnapig. Végül pedig egyetlen Cuprával térnek vissza a bajnokságba, amit John Filippi fog vezetni. Az SLR pilótai közül kettőt “megörökölt” a Hyundai-szálaknak köszönhetően a bajnokságba visszatérő Target (míg a két évvel ezelőtti bajnok Bennani a Comtoyou-val tér vissza a WTCR-be). Közülük viszont csak Jelminit tartották meg a sorozatban. Felice Jelmini két dobogóval a 14. helyen zárta a bajnokságot tavaly, és ha kicsit több szerencséje lett volna, könnyen a top tízben fejezi be a szezont. Mellé ül be a veteránabb Nicola Baldán, aki korábban olasz bajnok volt, tavaly pedig ő váltotta a szezon közben távozó Bäckmanékat a Target WTCR programjában. Az igazi sztárigazolásuk viszont nem olasz. Josh Files gyakorlatilag 2 év kihagyás után tér vissza az európai versenyszíntérre, Targetékhez, akikkel 2019-ben megszerezte a bajnoki címet. Utána viszont az anyagiak szűke miatt nem tudott fellépni a WTCR-be, és egyedül a spanyol fordulóra ugrott be Engstlerékkel, két TCR Malajzia hétvége mellett. Azóta tulajdonképpen nem is versenyzett, szóval nagyon várhatta már ezt a visszatérést. Szóval tapasztalat, sebesség és motiváció is bőven jut a trióra.
Ami még érdekesebb, hogy az Európa-kupát tavaly harmadikként záró Niels Langeveld is csatlakozik az olasz csapathoz, de nem itt folytatja, hanem a TCR Italy-ban. Ennek az értelmét ne igazán kérdezzétek, bár a holland egy új kihívásra is vágyhat- vagy nála is az anyagiak szóltak közbe? Bár az európainál amúgy több fordulós olasz szériában sem lehet sokkal olcsóbb egy top ülés.
TCR Eu: három topversenyzővel tér vissza a sorozatba a Target, miközben Langeveldet az olasz bajnokságban indítják!
A cseh Janík Motorsport voltak tavaly az a csapat, akik utolsóként teljes szezont futottak Hyundai i30-cal a bajnokságban, a márka juniorja, Jáchym Galáš, és a szlovák Mat’o Homola versenyződuóval. Pilótafronton nem változtatnak 2022-ben sem, azonban a technika felfrissül az új szezonra. A csapat két, új építésű Elantrát kap a gyártótól, ami egyértelmű előrelépés lehet számukra. A tavalyi Hyundai versenyzők közül pedig Sami Taoufik körül meglepően nagy a csend.
Csaba nem akar elhamarkodottan ítélkezni, de Josh Files-t nehéz nem bajnokesélyesnek tartani. Ami a többieket illeti, Homolának már éppen elég szezonja volt bizonyítani, és engem nem győzött meg eddig soha, Baldan cserébe komolyabb tényező lehet, ha elcsíp egy jó szezont.
Honda
Az uborkaszezon egyik (számomra) legmeglepőbb híre az volt, mikor megtudtuk, hogy a macedón PSS Racing egyesült a Comtoyou csapattal, és így eltűnt a rajtrácsról egy elég erős hondás gárda. Helyettük azonban visszatértek Halderék.
Az a német testvérpár, akik 2020-ban nagyon hirtelen hagyták ott a TCR Germany-t (A Nürburgringen az egyik versenyen magától bekapcsolt a tűzoltó készülék Mike autójában, aki értelemszerűen kikapcsolta, de ezt a szabályok szerint nem tehette volna meg, így kizárták. A Halder család pedig ezt megelégelve maga mögött is hagyta a sorozatot). Így viszont összedobták a büdzsét és beneveztek teljes szezonra a cikkben tárgyalt bajnokságba, ahol kiválóan sikerült a bemutatkozásuk. Mike gyakorlatilag az utolsó versenyig harcban állt a bajnoki címért, Michelle pedig az első női versenyző lett, aki futamot tudott nyerni valamelyik TCR bajnokságban. Ráadásul mindezt versenymérnöki gárda segítsége nélkül érték el, ami külön emeli a teljesítményük szintjét.
Aztán 2021-ben némileg váratlanul a TCR Spanyol-bajnokságban találkozhattunk a nevükkel, egy hozzájuk képest erősen színvonalatlan sorozatban. Gyakorlatilag hat TCR autó alkotta a mezőnyt, amiket S1600-as autókkal vontak össze. Gyaníthatóan az világjárvány okozta gazdasági válság a mezőgazdasággal és autóalkatrészekkel foglalkozó családot is erősen érintette, ezért született ez a döntés. Ettől függetlenül céljukat elérték: Mike-kal bajnokok lettek, ráadásul mindemellett a csapatbajnoki címet is magabiztosan behúzták, ezzel jókora pénzösszeg ütötte a markukat. Ilyen szempontból megérte a spanyol túra és megpróbáltatások (egyszer konkrétan kirabolták őket hazafelé menet).
Idénre ráadásul nem csak visszatérnek, de három autót is neveztek. Eleinte azt gyanítottuk, hogy a lengyel Szymon Ładniak lehet a befutó, akivel két fordulót teljesítették tavaly ősszel a TCR Germany-ban. Végül Jack Youngra esett a választás, aki korával és lendületével abszolút beleillik a csapatba.
TCR Eu: három autóval térnek vissza a bajnokságba Halderék!
A tavaly három Civiket indító Brutal Fish Racing mindkét, a JAS Motorsport által támogatott fiatalját elveszítette. Jack Young a fent kitárgyalt Halderékhez csatlakozott, míg Isidro Callejas Azcona helyére, a Volcano Motorsporthoz igazolt. Martin Ryba egysége azonban nem hátrált meg, és a szlovák csapatfőnök-versenyző ismét leigazolta maga mellé Pepe Oriolat. A katalán pilóta 2020-ban volt Rybaék pilótája a bajnokságban, tavaly pedig a frissen induló, dél-amerikai TCR sorozat első bajnoka lett.
Honda fronton valószínűleg Mike Halder, Oriola és Young is beleszólhat a bajnoki harcba, szóval éppen ne egymás elől lopkodják majd a pontokat…
Cupra
A spanyol márka versenyautóiból sem szenvedünk idén hiányt. Ezek közül (teljes szezonban) hármat a spanyol-orosz Volcano Motorsport indít majd. A fent is említett Isidro Callejas leigazolása után sokáig nagy volt a csend a csapat körül. és végül túl sokat nem is változtattak a tavaly év végi felálláson. A spanyol tinédzserünk mellé ugyan az a két orosz versenyző ül, akik a tavaly barcelonai évzárón rajthoz álltak. A csapatfőnök Evgeni Leonov jelenléte adja magát, egyúttal pedig Klim Gavrilovval is hosszabbítottak, aki tavaly a saját Audijával teljesítette az év nagy részét, majd beült a harmadik Volcano Cuprába a szezonzáróra. Leonovék a hétvégi szezonnyitóra egy negyedik autót is neveztek, amelyet a TCR bajnokságokat követők számára ismerős Gustavo Moura kap.
A Volcano Motorsport mellett két további csapat indul 1-1 Cuprával. Picit feljebb említettem a Filippi-SLR duót, az utolsó Cuprát pedig az olasz Giacomo Ghermandi vezeti majd. Az előző bekezdésben említett, barcelonai évzárón ő is beugrott tavaly, idén pedig elköteleződött a sorozat iránt, “elengedve” a TCR Kelet-Európa kupát. Ghermandi autóját saját csapata és a szlovén Lema Racing indítja közösen.
TCR pársorosak: Marad a négy Comtoyou Audi a WTCR-ben, legalább négy Cupra vág neki az Európa-kupának, alakul az eTCR mezőnye
Nehéz megítélni viszont, hogy mit várjunk tőlük. Leonov és Ghermandi távol állnak a jó versenyző státusztól, Callejas még nagyon fiatal, míg Filippi sem egy Azcona (bár Bennani bajnoki évében majdnem learatta a babérokat). Viszont tőle és Gavrilovtól elvárok pár jó eredményt, és Callejas is villanthat majd adott futamokon.
Audi
A Comtoyou TCR Europe csapatában csak a hetekben 50. születésnapját ünneplő Tom Coronel maradt a tavalyi nevek közül. A belga csapat idén az Európa-kupában is beveti az új Audi RS3 LMS-t, Tommy pedig ezeknek az egyikét kapja meg. Ennél sokkal meglepőbb volt az, hogy Baerték tokostól-vonóstól “integrálták” a PSS Racinget. Magyarul az egyik Audiba beültetik a korábbi csapatfőnököt, a macedón Viktor Davidovskit, a másikba pedig argentin versenyzőjét az elmúlt két szezonból, a kis Girolamit. Ő volt amúgy Azcona elsőszámú kihívója 2021-ben, kérdés viszont, hogy a Honda után milyen hamar tud alkalmazkodni az igencsak eltérő Audihoz.
Számomra az is váratlan fordulat volt, hogy a bejelentett versenyzők között nincs ott a csapatfőnök Jean-Michel Baert fia, Nicolas. Korábban volt arról szó, hogy a fiatal belgát felléptetnék a WTCR-be, de ott sem maradt hely számára, Bennani kalifánk érkezésével. A “szívünk másik csücske”, Dušan Borković elhagyta a csapatot és a bajnokságot is (bár tavaly elég kiábrándító szezonja volt), és Abrilhoz hasonlóan a GTWCE-ben próbál idén szerencsét.
Comtoyouék technikai támogatásával (az olasz Élite Motorsport színeiben) két további Audi is ott lesz a szezonnyitón. Ami viszont a versenyzőket illeti, nekünk sincs sokkal több fogalmunk róluk. Az illető urak a portugál Luís Cidade, és a svájci Miklas Born.
Mivel már így is baromi hosszú lett a cikk, ezen a ponton le is zárnám. Lent megtaláljátok a hétvége részletes menetrendjét.
A hétvége ütemterve magyar idő szerint (csak az időmérők és futamok)
sorozat | esemény | időpont |
DTM | első időmérő | szombat, 10:00- |
TCR Europe | időmérő | szombat, 10:35- |
DTM | első futam | szombat, 13:35- |
TCR Europe | első futam | szombat, 16:15 |
DTM | második időmérő | vasárnap, 10:00- |
DTM | második futam | vasárnap, 13:35- |
TCR Europe | második futam | vasárnap, 15:15- |
Köszi, hogy elolvastátok a cikket, és jó szurkolást az idei DTM és TCR Europe szezonokhoz!