Többen észrevehettétek (legalábbis remélem, hogy bárkinek feltűnt), hogy a 2021-es túraautó világkupa évről nem született meg a szokásos, lassan tradíciónak mondható hosszú elemzés és ennek csak részben volt az az oka, hogy nagyon sok időmérőről maradtam le és sok futamot kellett felvételről pótolnom (kösz Horizon Go). A másik ok a tavalyi szezon előtti elemzésben található meg: egyszerűen ez a WTCR már nem olyan szexi, mint a COVID előtt volt. Hölgyeim és uraim, foglaljanak helyet, vegyenek elő ropogtatni- és innivalót, a középkategóriás belsőégésű világszériák haldoklását és kimúlását nézhetjük végig premier plánból. Ez most más jellegű szezonbeharangozó lesz (mielőtt még a magának a szériának harangoznának).
2022-t írunk, a COVID-ra – mert nem kiváltotta, lást távol-kelet – hanem rájött még egy rakás aktuálpolitikai finomság (amit most nem részletezek, mindenki tudja aki hallott már az internetről), s bő egy hónappal ezelőtt kellett volna az egész túraautó bajnokságnak elrajtolnia a csehországi Most-ban, amikorra is kemény 6 (?) bejelentett autónk volt. Persze akkor tudtuk már egy bő hónapja, hogy ebből semmi sem lesz, mivel az ukrajinai eseményekből fakadó, rendkívüli hadiállapotra hivatkozva le lett a cseh forduló fújva. Nem hordok alumíniumból készült fejfedőt, de bevallom, én se feltétlen vettem be ezt a sztorit és nekem is az a sanda gyanúm, hogy egyszerűen nem volt elég fix autó ahhoz, hogy áprilisban pályára gördüljenek a srácok (srácok, mert Bäckman testvérek nem tették zsebre a tavalyi borzalmas teljesítményt és inkább hátraléptek egészen a TCR Germany-ig(!), így hölgyversenyző nélkül maradtunk idénre). Az igazat megvallva, a hétvégi pau-i szezonnyitóta összekapart 17 autó már nagyon közel van a TC1-es formula legrosszabb éveihez (azaz a TC1-es formula bármelyik évéhez 😅) és az általános trend sem túl megnyugtató. Tavaly és a tavalyelőtti „európai világkupa” szezonokban 20 teljes szezonos pilóta (plusz a szabadkártyások/félszezonosok) volt, 2019-ben 27 és a beugró ráadások, az első WTCR évben pedig 25 autó várta az szezont, mind-mind a mostaninál több márkával.
Van 17 autónk: 5 Lynk & Co, 4 Honda, 4 Audi, 2 Hyundai és 2 Cupra. Utóbbi már felvállalta, hogy a mostani TCR-es gépük (valószínűleg) az utolsó belsőégésű versenyautójuk lesz, és bár a Hyundai papíron teljes elkötelezettséget hirdetett, a csupán kettő darab Elantra nem feltétlen arra utal, hogy ők most de nagyon el akarják csaklizni a márkabajnokságot az ÖT autóval és két ország gyárával felálló Lynk elől. Erre a negativitás-főzelékre rájön még az előző bekezdés elején említett feltét, azaz hogy a cikk írásának időpontjában Kínában tombol a COVID, az egész ország hetek óta le van zárva, és bár a kínai fordulóig van még fél év, ami alatt sok víz lefolyik a Jangcén, de továbbra sem 100%-ban egyértelmű, hogy a világkupa idén ténylegesen átlépi az öreg kontinens határait.
Vallelunga és Anneau du Rhin váltja Szocsit és Mostot a módosított WTCR-naptárban
A szezon ahogy említettem franciaországi Pau utcai pályáján kezdődik, innen Nordschleife, Hungaroring, Aragón, a tavalyi COVID előírások miatt kimaradt Vila Real, a debütáló (egyebek mellett az Assetto Corsa szimulátor fejlesztőgárdájának otthont adó) olasz Vallelunga, majd jelen állás szerint az európai szezont a szintén új (és korábban semmi érdemleges sorozatnak otthont nem adó), francia Anneau du Rhinen fejezzük be. A régről megszokott 2 hónap késő-nyári szünet után októberben a már harmadik éve debütálni kívánó koreai Inje Speedium-hoz utazunk, onnan a Ningbo International Circuit-ra, majd a szezont ismét az ikonikus makaói ékszerdobozban zárjuk, várhatóan egy negyed mezőnnyi, 107%-kal küzdelmes harcot vívó helyi tehetséggel.
Mit várunk a szezontól? Hát (-al nem kezdünk mondatot), ez egy nehéz kérdés, de alább láthatjátok az általam vizionált erősorrendet
- Tavaly (is) nagyot ment a Lynk & Co, és a 2021-es kihívói közül idénre nincs Vervisch (megy GT-zni- köszi Audi…) és Vernay (eTCR), van helyette egy ötödik autó, amit a hazai, frissen Svédországba költözött, korábban Alfával pimasz szezont összehozó Ma Qing Hua fog vezetni; ha ma kéne fogadnom, idén is ide húznám az ikszet, idén is Ehrlacher-re (aki nem mellesleg tavaly minden futamon pontot szerzett), mert Muller nem azért van itt, Urrutia sokat hibázik, Björk pedig már 2 szezon óta csak árnyéka korábbi önmagának.
- Az a jó Hondáéknál, hogy a tavalyi, meg tavalyelőtti mondandómat bemásolhatnám, és csak annyit kéne változtatni, hogy most 2 autó az Engstleréké lett, és már nem All-Inkl, aminek Attika és Tiago örül, mert szerintük az argentin duó elvitte a figyelem és a belső erőforrások nagy részét. Guerrierinek újabb „idén talán összejön végre”, Girolaminak meg „ha nem akar másodhegedűs maradni, akkor idén bizonyítania kell” komment jut, a Tassi-Monteiro páros pedig megkapja az újrahasznosított: „közeledniük kell a másik két Hondára” sort.
- A Hyundai flottája 4-ről 2 autóra csökkent. Bár tavaly a 40 (!) éves karriert maga mögött tudó Tarquini nem teljesített kiugróan, és az Engstler hernyóból sem lett Ehrlacher pillangó, Vernay átcsoportosítása még azzal sem megnyugtató, hogy megszerezték a lassan mindennel, minden helyzetben is gyors Azconát. A két autó – mint feljebb is írtam – nem sok, és ez nem csak a csapatpontversenyben, de egyéniben is érződhet, és érződni is fog: amíg a harmadik címre hajtó Yann-t 4 másik autó védi hátulról, vagy engedi el (stratégiai elváltás) ha kell, Norbi és Mikel csak egymásra számíthat ebben.
- Az Audi sem erősödött 2022-re. A tavaly bemutatott új autó csak Vervisch kezei között mutatta meg mit tud, és most pont az ő helyére érkezik a korábban roncsderbis hajlamairól ismert, ám azóta TCR Europe bajnokságot is nyerő Mehdi Bennani, aki Berthon és Coronel tavalyi szezonjából kiindulva nem is feltétlen lesz a csapat sereghajtója. Az ijfú Magnusban van potenciál és két erős WTCR szezonnal a háta mögött idén vezéregyéniség lehet; kérdés, hogy bele tud-e a „nagyok” levesébe köpni idén is???
Nagy Danival és Huff-fal folytatja a WTCR-ben a Zengő Motorsport!
- Végül, „megfogyva bár, de törve nem”, az eTCR mentes, 2 autós Zengő Motorsport a 2 Cuprával. Nincs Azcona, Gené, se Boldizs, de maradt Huffy és jött Nagy Dani. Bármennyi savat kapott tavaly Bence, szubjektív véleményem szerint nagy kár érte, mert 2020-ban megmutatta, hogy tud úszni a mély vízben is, tavalyi évnek meg egyszerűen más lendülettel ment neki a csapat, ahol a mese (szezon) végére a félkrajcár nélküli kiskakas már nem teszi gazdaggá a gazdasszonyt. Dani tavaly nagyot ment az elektromos túraautó bajnokságban nulla gyakorlással és csak remélni tudom, hogy idén felveszi a versenyt a korábban mindennel is ütőképes, de Lada TC1 óta nem sokat mutató (2017-18-at esetleg odaírhatjuk, de szerintem ilyen renoméval az sem volt kiemelkedő) Huff-fal. Tavaly Zengő Zoli úgy ment neki az évnek, hogy egyéni és vagy csapatbajnoki cím, amiből hű de nagyon nem lett semmi – és ha nincs Azcona (aki 158 pontot szerzett, míg a másik három csapattársa összesen 92-t), akkor a 2020-as WTCR szezon nem egy új csapat kezdeteként, hanem egyszeri csodaként került volna bele a történelemkönyvekbe, annak ellenére, hogy a Zengő Motorsport lett az első, teljesen elektromos, nem „márkakupa” túraautó bajnokság egyéni és csapatbajnoka, de az más kávéház; én idénre már nem hiszek a csodákban…
Mit hoz a jövő? Áramot.
Volt arról szó, hogy a WTCR majd kap egy BTCC-hez hasonló „mild hybrid kit”-et, de ez szerintem csak az utolsó késszúrás lenne a bajnokság kicsi szívébe, mert új gyártókat nem vonzana be (a 2020-as évek közepére a hibrid rendszer már nem csábító, lassan tíz éve nem az a jövő már, és az elmúlt években a gyártók sorra kötelezik el magukat a teljesen elektromos (közel)jövő iránt). Cserében legalább tovább drágítják a már amúgy sem olcsó autókat, hogy azt a pár önsanyargató privát alakulatot is lebeszéljék a folytatásról. A hibrid-rendszert félretéve, a Lada nemzetközi projekt az idei eseményekkel végleg elhalt, MG felől sem hallunk semmit (de maga a márka a távol-keleten kívül csak elektromos autókkal van jelen, így nem is lenne nekik releváns), tehát marad az egy szem Toyota, akik a fosszilis üzemanyag-alapú WTCR temetésére éppen odaérhetnek. Tudom, hogy Magyarországon az emberek továbbra sem rajonganak az elektromos versenyautókért, de én csak azt tudom nektek ajánlani, hogy aktívan kövessétek az idei WTCR szezont, mivel nem lehetetlen, hogy ebben a formában ez lesz az utolsó. Miközben itt lasszóval vadásztak össze a 17 autót, az eTCR-ben lesz idén 12, olyan giganevekkel, mint Bruno Spengler, Tom Blomquist, Nicky Catsburg és Michelisz Norbert, hogy a magyar kötődés megmaradjon a Zengő tényszerű, és a M1RA még be nem jelentett távozásával. A Honda nagyon nem akar jönni, de kíváncsian várom a Lynk&Co-t és a teljesen elektromos Polestart is birtokló Geely anyacég döntését a szériával kapcsolatban.
Várjuk a véleményeket a hozzászólásokban!
