Szeretjük az esős futamokat? IGEN! Szeretjük azokat az esős futamokat, amikor nincs teljes káosz? HÁT PERSZE! És nem utolsó sorban, szeretjük azokat a futamokat, amikor hol esik, hol száraz, és zseniális versenyzést látunk? IMÁDJUK! Röviden ez történt tegnap az Indianapolis Motor Speedway-en, ahol Colton Herta egy mesteri vezetést követően szerezte meg idei – saját és a Honda – első győzelmét.
Warning! A tíz sárga zászlós megszakítást hozó, és végül időlimit miatt leintett futamról nem egy körönkénti beszámolót írok, hiszen akkor még holnap reggel is ezt gépelném, és ti sem olvasnátok tovább 5 perc után. Szóval Csaba visszatér egy – jó régi – formátumához, amikor a versenyzőkről (a futamon mutatott teljesítményük és szerencséjük alapján) kategóriákra bontva ír, kiemelve a nagy győzteseket, az igazi pecheseket, és azokat, akik váratlanul villantottak egy komoly eredményt.
Este pedig – akit érdekel – csatlakozzon be hozzánk a Ground Effect YT csatornáján, ahol kibeszéljük az elmúlt két IndyCar és múltkori IMSA futam történéseit, illetve a két sorozatot érintő legfontosabb híreket is!
Az időmérő megnyeréséhez rengeteg Akareterő kellett pénteken. És ismét rosszul járt Dixon meg Herta, nagyon hamar búcsúzott a két hete pole-t szerző VeeKay, valamint hazai pályán villantott egy szépet Conor Daly. Szombatra aztán esőt vártunk. A futam rajtját először félórával előhozták – a Múzeumok Éjszakáján nézelődő Csaba nem éppen óriási örömére – majd a leszakadó ég miatt csúszott végül egy bő 20 percet a lámpák kialvása. A rajt előtti zuhé akkora volt, hogy a nézőket hivatalosan is lezavarták a lelátókról, és csak később térhettek vissza a pálya mellé.
Ezután pedig szemtanúi lehettünk az utóbbi évek egyik legjobb IndyCar versenyének!
Colton Driftlord Herta, akire nem hatott a káosz hatalma:
Miután Colton fiúnk benézte az időmérőt, és csak a 14. helyről vághatott neki a GMR GP-nek, a második körben való slickre váltás – amikor még csak kevesen mérték volna ezt meghúzni – már két körrel később azt jelentette, hogy a győzelemért harcolhatott, amikor az élmenők is gumit cseréltek. Így kell megfordítani a lapokat kéremszépen! A pole-ból induló Powert legyűrte az ausztrál kiállását követően, és O’Ward után eredve mutatta be azt a driftes mentést, amit a lenti videóban is láthattok, és amiért minden dícséretet megérdemel!
Utána egy hibája sem volt Coltonnak, és ugyan a győzelméhez kellett McLaughlin lentebb látható kipörgése az élről, valamint O’Ward eltaktikázása is, de összességében Herta majdnem érinthetetlen volt tegnap, és maximálisan megérdemelte a győzelmet!!!
Az új Scott Dixon, Will Power személyében, aki átvette a bajnokság vezetését, úgy, hogy nincs harmadiknál jobb helye eddig:
Azon túl, hogy Power egyre közelebb kerül Mario Andretti pole-rekordjához, idén (magához képest atipikusan) meglepően stabilan versenyzik, nem hibázik, és amolyan “Dixonosan“, szorgosan gyűjtögeti a pontokat. Tegnap nem kockáztatott pluszban, harmadikként ért célba, miközben Palou, Newgarden és McLaghlin is a top tizenötön kívül végzett. Willie P. köszöni szépen idén kétszer volt harmadik, háromszor negyedik, de simán vezeti a bajnokságot. Persze mindez lehet csak pünkösdi királyság, ha mondjuk futsz egy gyenge (dupla pontokat érő) Indy 500-at, de eddig Power szezonjára nem lehet panasz.
A nagy eltaktikázók és hibázók: a “Csapatember” O’Ward, …wet tyres too early Maaan Rossi, és a “hogyan ne menj a pacecar mögött kézikönyvet író” McLaughlin:
Mi a gond az AMSP csapatnál? Az, hogy két autójuk van (jó, ezúttal 3 vala), egymáshoz közel a pályán… Ismét jó időmérőt futott O’Ward meg Rosenqvist, lazán bejutottak a Fast Six közé, és bőven dobogóért küzdhetett (Pato a győzelemért) mindkettőjük. Aztán jött a 42. kör, amikor a sárga zászlós újraindítást követően túl közel találta egymást Herta meg O’Ward, a megpörgő mexikói mögött pedig pont szegény Rosenqvist haladt, akinek letört az első szárnya a csapattárssal való találkát követően…
Felix amúgy is a balszerencse megtestesítője idén, de ez a futam annyira bolond volt tegnap, hogy végül ő zárt sokkal jobb helyen, nem Pato. A mexikói és csapata ugyanis lapot húzott 19-re, és slick gumikkal akartak végigmenni az utolsó 15 percben (a pacecar mögött megforgó) McLaughlinhoz hasonlóan, szóval kettőjük versenye ott ment végül el. Az esőben magára találó Rosenqvist pedig hatodik lett, és ha nincs JPM futam végi balesete, gyanúsan Daly-t is elkapta volna az ötödik helyért.
Van egy másik PechManünk is (elnézést a borzalmas viccért :P), őt Alexander Rossinak hívják, és elvileg megvan a szerződése jövöre, csak még nem tudjuk hol. Neki sem volt túl jó időmérője, de alapvetően nem futott rossz versenyt, amikor Andrettiék megpróbáltak egy nagyot húzni a korai esőgumival nála. Mint tudjuk, ez nem jött be, és a 35. kör körüli, plusz kiállása végül elvette az esélyeit, a 11. helyen látta meg a kockás zászlót.
A honnan a fenéből kerültek oda??? Pagenaud meg Ericsson:
Marcus Ericsson meg Simon Pagenaud a 18., illetve 20. helyről rajtoltak tegnap. A svédünk pedig a rajt után kapcsolt át hardról ultra hard módra, hiszen Rahallal találkozva megpördült a 3. körben. Pagenaud alapvetően jó versenyt teljesített, és ugyan néztük, hogy hogy a fenében került a második helyre, de a pályán mutatott, zseniális 2019-es felzárkózását, és esős győzelmét felidézve varázslata nem volt akkora újdonság. Marcus papa szerencséjét az eső visszatérése hozta. A svéd sziporkázott a taknyos körülmények között, és negyedik helye abszolút megérdemelt volt tegnap.
A többi nagy vesztes: Newgarden, Palou meg VeeKay:
A bajnoki címért harcoló kettős és VeeKay tegnap végig sz*póágon voltak. Newgardent már a verseny első felében bekerült a susnyásba, a Rossi-Harvey tengely ollójából, és ugyan Józsink visszaállt a versenybe, de onnantól már csak tesztkörözött. Palou futama is egy nagy “füvezéssel” ment át pocsékba, és idei első rossz napjával elveszítette a bajnoki tabella vezető helyét.
VeeKay a gyenge időmérő után végig frusztráltan versenyzett, és végül egy Lord DeFrancescóval való találkozás vette el tőle a normális eredmény lehetőségét, bár utána is kipördült még egyszer a futam utolsó negyedében, tehát ez nagyon nem a holland versenye volt, a csapat hazai pályáján.
Stabilan jó verseny, jár a keksz kategóriásak: Daly meg Ilott
Igen-igen, Csabibá tudja, hogy Ilott egy f*stalicskával ért el nagyon jó eredményt tegnap, míg Daly a csapata szintje alatt teljesít átlagban, csak ezt a pályát jobban ismeri mint a mezőny fele a tenyerét. Conornak részemről azért is jár a taps, mert nem akart tegnap világmegváltó lenni, és jól tudta, hogy kell neki ez a jó eredmény. Az esőben sem tolta túl a futam végén, és gyanúsan jobban járt Ericsson elengedésével.
Ugyan ebbe a kategóriába lehetne rakni akár Satot is, hiszen hetedik helye az idei legjobb eredménye volt. A japán azonban legalább kétszer belerondított a gyepszőnyegbe, és én nem tartom kizártnak, hogy Montoya futam végi kiesésében is szerepet játszott. Amúgy a jó öreg JPM is nagyon stabilan versenyzett tegnap, és ugyan az esőben megette Ericsson meg Rosenqvist, utoljára egy éve vezette az autót éles körülmények között, szóval nem lehetett semmilyen panasz rá a tegnap.
Rahal szerencsétlenkedése még látványosabbá tette új csapattársai versenyét. Bár Lundgaard benézte a rajtot, a dán végül egy kilencedik helynek örülhetett, míg Harvey-t végül utolérte a balszerencse, pedig a futam több fázisában is egy top ötös helyért harcolhatott.
A top 10 helyezett: 🏆Herta🥈Pagenaud🥉Power-Ericsson-Daly-Rosenqvist-Sato-Ilott-Lundgaard-Dixon
